A költészet és a borműveltség házasítását élhették át Badacsonytomajban a jubileumi: huszadik Balassi-kard borseregszemle résztvevői.
2024. december 12. 22:17
Szuromi Mihály andornaktályai borász, Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke, Csanádi Csanád badacsonyi borász és Borbély Tamás badacsonyi bormester, hegyközségi elnök a XX. Balassi-kard borseregszemlén Badacsonytomajban – gondola
A jubileumi, huszadik Balassi-kard borseregszemlét tartották Badacsonytomajban a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi Kutató Állomásának dísztermében. A csütörtöki rendezvényt a Badacsonyi Hegyközség és a Balassi Kard Művészeti Alapítvány hozta tető alá.
A borseregszemlén a Badacsonyi Borvidék aranyérmes olaszrizlingjei szerepeltek. Ezeket vakkóstolással értékelte Borbély Tamás badacsonyi bormester, a hegyközség elnöke, Molnár Pál újságíró, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke, Tarsoly József egri hegybíró, Komjáth András badacsonyi bormester, Szuromi Mihály andornaktályai borász, a 2021-es Balassi-kard borseregszemle győztese és Csanádi Csanád badacsonyi bormester.
A szoros versenyben a nemesgulácsi Békési Ákos 2022-es Badacsonyi Olaszrizling Korkován elnevezésű alkotása lett a bajnokbor.
A legjobb tételek – Tarsoly József felvétele
Vitézek közt ülvén kedvem ellen sincsen jó borral teli pohár – idézte a XVI. századi európai költőóriást Molnár Pál alapítványi elnök a seregszemlén. A találkozón a szakemberek részletezték a honi borászat mai nehézségeit: köztük a borkultúra terjesztésével szemben felmerülő értetlenség furcsa példáit.
A borseregszemle győztese jogot kap arra, hogy 2025. február 14-én, Bálint napján a 29. kardceremónián borajándékkal fejezhesse ki elismerését az akkor kitüntetendő magyar költőnek és kanadai műfordítónak a nemzetközi rendezvényen.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
