„Végül is csalással vették el az elnökséget Donald Trumptól". Ha 2020-ban nem csalnak, akkor Donald Trump maradt volna az elnök, és akkor nincs ukrán-orosz háború - mondta Orbán Viktor.
Utoljára frissítve: 2025. január 17. 09:47
2025. január 17. 09:23
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Kedd reggeltől, Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése után minden meg fog változni, más Nap kel fel a nyugati világ felett; véget ér egy keserű, nehéz, fájdalmas, kudarcokkal tarkított négy év: a demokrata kormányzás - mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, a demokrata elnökség eleje is rosszul indult, "végül is csalással vették el az elnökséget Donald Trumptól". Ha 2020-ban nem csalnak, akkor Donald Trump maradt volna az elnök, és akkor nincs ukrán-orosz háború - mondta.
A kormányfő hozzátette, a demokrata kormányzás mindig más, mint a republikánus, mert a republikánusok nemzeti alapon állnak, a demokraták viszont globalisták, és a világot behálózó szervezeteken keresztül - mint a Soros-hálózat - érvényesítik az érdekeiket.
Orbán Viktor rámutatott: a demokratáknak alapvető gazdasági érdekeik vannak, a politikát a gazdasági érdekeik alá rendelik, továbbá erős világjobbító szándékaik is vannak. Ilyenkor a világot elönti a migráció és a migrációs káosz, elszabadul a genderőrület, és nem haboznak háborúval érvényt szerezni a céljaiknak, mint ahogy tették ezt az orosz-ukrán háborúban is - mondta.
Ukrajna több veszélyt jelent, mint lehetőséget
Ukrajna uniós kapcsolódásában "egyelőre sokkal több veszélyt látok, mint lehetőséget a magyarok szempontjából" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.
A kormányfő azt mondta, a szomszédos országban dúló háború vége és a szankciós politika lezárása után "el lehet kezdeni foglalkozni Ukrajnával", amely az európai gazdaság számára "nagyon komoly kihívás, sőt fenyegetés".
Orbán Viktor hangsúlyozta: ha úgy kapcsolódik a szomszédos állam az unióhoz, ahogy azt ma Brüsszelben akarják, a magyar, a lengyel és akár a francia gazdák is "bezárhatják a boltot", ezért kellően szigorú szabályozásra van szükség e téren.
A miniszterelnök hozzátette: Ukrajna nem tud megállni a saját lábán, nyugati pénzek nélkül "ez az ország ma nincs", az európaiba illeszthető gazdasági tevékenysége nem létezik, "romok vannak", míg az agráriumban, ahol termelés van, Ukrajna kifejezetten nem illeszkedik az európai gazdasághoz, hanem összeütközik vele.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
