Orbán Balázs hangsúlyozta azt a meglátását, hogy az új világrend kialakulásának motorja a Nyugat és a Kelet közötti erőviszonyok kiegyenlítődése.
A szuverenitás korára kell felkészülnünk, ahol a fő rendezőelv az lesz, hogy ki a szuverén, és ezeknek a szuverén szereplőknek a mozgását majd a nemzeti érdek jelöli ki - jelentette ki.
2025. január 25. 21:31
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója előadást tart a Rubicon Intézet konferenciáján Budapesten 2025. január 25-én. MTI/Bodnár Boglárka
Európának békére és nem háborúra van szüksége, mert a konfliktus végkimenetelétől függetlenül a kontinens annak mindenképpen a vesztese lesz - mondta a miniszterelnök politikai igazgatója a Rubicon Intézet Békekonferencia elnevezésű rendezvényén szombaton Budapesten.
Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán háború jelentőségénél fogva túlmutat a biztonság szakpolitikai szintjén. A konfliktus lezárása elemi európai érdek, kritikus és kulcsfontosságú, hogy ez minél előbb megtörténjen - jelentette ki.
Arról is beszélt, hogy a békekötésnek van szakirodalma, ami komoly tanulságokkal szolgál. Az egy évnél tovább tartó államközi háborúk a legveszélyesebbek, mert gyakran évtizedekig elhúzódhatnak, ugyanis minél tovább tart a háború, annál nehezebb lezárni - hívta fel a figyelmet. Hozzátette, azok a legvéresebb magas intenzitású konfliktusok, amelyekkel párhuzamosan nem zajlanak tárgyalások.
A politikus hangsúlyozta, nem szükséges előre kidolgozott végleges béketerv a tárgyalások elkezdéséhez, mert a tűzszünet az első lépés. A békéhez nem szankciókra és fenyegetőzésre, hanem a kommunikáció helyreállítására, tűzszünetre és a közvetítők aktív belépésére van szükség - szögezte le.
Beszédében elmondta, hogy egy világrendszerváltás kellős közepén vagyunk, a fennálló világrend gyökeresen alakul át. A világrendszer sosem statikus, mindig dinamikus, de évszázados távlatban gondolkozva és évtizedes dimenziókat kinyitva az látható, hogy "földindulásszerű" átalakulás zajlik - érvelt.
Hozzátette, hogy a leköszönő világrendet unipolárisnak tekinthetjük, ami neoliberális elvek terjesztéséről szólt. Az unipoláris világrend azért ért véget, mert kiderült, hogy nem hatékony, nem jól végzi a feladatát, nem sikeres, számtalan hiányosságtól szenvedett, ami végül elvezetett a status quo megváltozásáig - közölte.
Orbán Balázs hangsúlyozta azt a meglátását, hogy az új világrend kialakulásának motorja a Nyugat és a Kelet közötti erőviszonyok kiegyenlítődése.
A szuverenitás korára kell felkészülnünk, ahol a fő rendezőelv az lesz, hogy ki a szuverén, és ezeknek a szuverén szereplőknek a mozgását majd a nemzeti érdek jelöli ki - jelentette ki.
A politika és a nemzetközi politika legnagyobb feladata az egyes szuverén erőközpontok és a néhol egyező, néhol ellentétes nemzeti érdekek összehangolása lesz.
A nemzetközi rendszerbe visszatér a verseny, egyes országok "ki fognak lőni", egyes országok "el fognak süllyedni" - fogalmazott.
Az új világrendben egy államszervezési verseny is el fog kezdődni - emelte ki, hozzátéve, az országoknak a saját belső erősségeiket kell kihasználniuk, mert arra alapozva tudnak stratégiát felépíteni és benevezni a nemzetközi versenybe.
A különböző példákat elemezve azt mondta, hogy a Egyesült Államokban idén január 20-ig regnáló demokrata vezetésnek a stratégiai kihívásra a blokkosodás volt a válasza. Donald Trump beiktatásával, illetve azzal, hogy egy ezzel alapvetően ellentétes megközelítésű csapat kapta meg a kormányzati felelősséget, ez véget ért, mert ők alapvetően nem akarnak amerikai-kinai direkt konfrontációra épülő új világrendet kialakítani - mondta.
Kínáról úgy vélekedett, alapvetően szintén nem érdekelt abban, hogy a nemzetközi rendnek a geo- és biztonságpolitikai dimenziója legyen a domináns és alapvetően nem az az érdeke, hogy katonai konfliktusokat gerjesszen és tartson fent.
Orbán Balázs kiemelte, Oroszország pedig egy klasszikus "hard power állam", amit a hadiipar, a nehézipar és a nyersanyagok emelnek világhatalmi pozícióba. Indiáról beszélve megjegyezte, hogy a népességrobbanás miatt piaci oldalról is erősödik.
Az Európai Unióra áttérve azt mondta, hogy a második világháború után közös volt az a felismerés, hogy ki kell kapcsolni az Európán belüli nagyhatalmi versengést. Európán belül valóban nincs nagyhatalmi versengés, de a kontinens a világhatalmi versengésből is "kikapcsolta saját magát", ez pedig radikális, brutális, globális pozícióvesztéshez vezetett - mondta.
Arról is beszélt, hogy kialakult egy önmagát gerjesztő hatásköri spirál. A spirál abban áll, hogy az uniós intézmények rosszul teljesítenek, de a zavarokért a tagállamok ellenállását okolják, a zavarok elhárításának érdekében pedig még több hatáskört akarnak átirányítani a tagállamoktól a központ irányába.
Az uniós tagság alapvető gazdasági érdeke Magyarországnak, de a hatáskörök ilyen típusú elvonása, rosszul történő használata, az szuverenitáskorlátozást, gazdasági nehézségeket jelent számunkra
- mutatott rá.
A magyar érdek az, hogy ezt a spirált megállítsák - szögezte le Orbán Balázs.
A külpolitikában Brüsszel teljes mértékben elszigetelődött, az európai progresszívek a világ erőközpontjainak mindegyikével összerúgták a port - mutatott rá. Az EU gazdasági területen is veszít a súlyából, lemarad a nemzetközi versenyben, sérül az autonómiája és a cselekvőképessége - emelt ki több problémát.
Végezetül arról beszélt, hogy a magyar nagy stratégia első pillére az, hogy az átrendeződő világban hogyan lehet a magyar sajátosságokra, értékekre épülő társadalmi modellt megőrizni és megerősíteni.
Azt is leszögezte, hogy nemzeti modernizációra van szükség, nem a változást kell ellenezni, hanem az értékek elveszítését.
A szuverenitásvédelem az a képesség, hogy egy közösség önállóan tudjon dönteni saját jövőjéről. Az tud szuverén erőközpontként megmaradni, aki képes önálló, saját nemzeti érdekből levezetett döntéshozatalát megtartani - jelentette ki Orbán Balázs.
A konnektivitáson alapuló külpolitikát elemezve azt mondta, hogy Magyarország történelmi értelemben akkor szenvedett el komoly sérelmeket, amikor egy vagy több nagyhatalmi tömb ellenérdekelt volt a túlélésében, megerősödésében. Olyan helyzetet kell létrehozni és fenntartani, hogy minden fontos hatalmi erőközpont érdekelt legyen Magyarország létében és megerősödésében - hangsúlyozta.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
"Most itt is gyaníthattuk, hogy vannak olyan európai parlamenti képviselők, akiktől nem áll távol a gondolat, hogy a saját hazája ellen dolgozzon" - fűzte hozzá Orbán Viktor.
Veres András megjegyezte: a mai média világában pár másodpercre lehet az emberek figyelmét lekötni, de az Istennel való kapcsolat nem lehet egy pillanatnyi élmény része, az tartós, mély figyelmet igényel.
Bécs városa által idén is felmérés készült az általános és középiskolások között a vallási meggyőződésükről. Az eredmény sokkoló: a diákok többsége ma már muszlim hitű, nem keresztény.