Rutte tagállami pénzzel fizet a NATO-főtitkári posztért
Ukrajna terep, az ukránok csupán eszközök a nyugati érdekek érvényesítésében. Az Amerika dominálta Nyugat így nem Ukrajnát védi - legfeljebb szavakban -, hanem a saját érdekeit érvényesíti – leplezi le az atlanti klikket Stier Gábor.
2025. január 25. 23:08
ap news
Mark Rutte NATO-főtitkár a davosi Világgazdasági Fórum keretében tartott megbeszélésen kijelentette, hogy Európának kell átvállalnia az Ukrajnának szánt amerikai fegyverek finanszírozását – írta meg az Ukrinform. Stier Gábornak, a moszkvater.com főszerkesztőjének tett fölkérdéseket a Gondola.
– Főszerkesztő úr, mennyire fér bele a NATO gyakorlatába, hogy a szervezet főtitkára az amerikai hadiipar érdekkijárójaként lépjen föl leplezetlenül?
- A gyakorlatába tökéletesen. Gondolom nem mondok azzal újdonságot, hogy a NATO az Egyesült Államok hegemón törekvéseinek, globális érdekérvényesítésének az egyik legfontosabb katonai, biztonságpolitikai eszköze. A NATO-ban ugyan formálisan minden tagország egyetértésével lehet csak döntést hozni, valójában azonban az történik, amit a legerősebb tagállama, az Egyesült Államok akar. Ezt egyeben mellett biztosítja az is, hogy a főtitkár úgymond mindig Amerika embere. Mark Rutte esetében sincs ez másként, Davosban ráadásul már a hely szelleme is elragadtatott kijelentésekre sarkallhatja a globalista politikusokat. Ne csodálkozzunk tehát rá a volt holland kormányfő szavaira, amelyek egyébként tökéletesen megfelelnek a valóságnak. Lényegében eddig is az történt - emlékezzünk csak arra, hogy Blinken hogyan nyugtatta a republikánus honatyákat -, hogy az Ukrajnának szánt pénz jelentős része az Egyesült Államokban maradt, vagy oda került, hiszen főképp amerikai fegyvereket vettek rajta. Közben már a Biden-adminisztráció elkezdte áttolni az Európai Unióra az „ukrajnai kaland” anyagi terheit, Donald Trump pedig kezdettől arról beszél, hogy Európának kell átvállalnia az Ukrajnának szánt amerikai fegyverek finanszírozását. Nem elfogadható, hogy a NATO főtitkára egyetlen, a legerősebb tagország érdekeit tolja, e kérdésben azonban még felháborítóbb, hogy az európai fősodor ezt az anyagi terhet nyomás nélkül is kész átvállalni. Legalább alkudozna az arányokon, de nem teszi.
– A főtitkár szerint „Ukrajna még mindig közelebb van Európához, mint az Egyesült Államokhoz”, ezért az európaiaknak készen kell állniuk a költségek viselésére. Ha a belga és holland keresőkbe beírják a pszichopata kifejezést, a legnagyobb számban Rutte fizimiskája tűnik fel a képernyőkön. Miért van az, hogy az idézett földrajzi hivatkozás mégis inkább az infantilizmus kórját juttatja eszünkbe?
- Az orvostudományok, és az egyre inkább eluralkodó, egyebek mellett a politikai ellenfeleket dehumanizáló retorika helyett maradnék a külpolitikánál és az újságírás klasszikus stílusánál. Mark Rutténak abban igaza van, hogy az európai biztonság stabilitásáért elsősorban az európaiaknak kell mindent megtenniük. Európának e téren jócskán van adóssága, ez a helyzet azonban sokáig megfelelt az Egyesült Államoknak is. Trump gondolkodása azonban alapvetően üzleti, így nagyon is számolja a pénzt, ezért aztán mindent megtesz annak érdekében, hogy megfizettesse Európával a biztonsági ernyő árát. Sőt, még Amerika Oroszországgal szembeni proxy háborújának a költségeit is ráterheli a vazallus Európára. Rutte ehhez a NATO főtitkárok szellemében asszisztál. Nem gondolnám, hogy infantilis. Inkább azt, hogy karrierista, és így fizet a posztért. Hogy ezt morális értelemben hogyan értékeljük, döntse el mindenki magában.
Stier Gábor – valdai discussion club
– Az észak-atlanti szerződés tagországainak éppen a szerződésben foglaltak szerint semmiképp nem feladata Ukrajna megvédése. Miért tudjuk, hogy ezzel az elemi igazsággal egyáltalán nem lehet érvelni sem most, sem a jövőben a brüsszeli NATO-központban?
- Egyetértünk abban, hogy a híres 5. cikkely nem terjed ki a NATO-n kívüli Ukrajnára. De azt is tudjuk, hogy Ukrajna a Nyugat, a NATO előretolt helyőrsége Oroszország meggyengítésére, a nyugati befolyás kiterjesztéséért folyó harcban. Ráadásul amennyiben elfogadjuk, hogy Ukrajna csupán egy geopolitikai játszma, a nyugati világ asszisztálása mellett folyó Amerika proxy háborújának terepe, akkor már minden logikus és világos. Ukrajna terep, az ukránok csupán eszközök a nyugati érdekek érvényesítésében. Az Amerika dominálta Nyugat így nem Ukrajnát védi - legfeljebb szavakban -, hanem a saját érdekeit érvényesíti. Úgy is fogalmazhatnék, hogy Ukrajnát - ha kell - éppenséggel cinikusan feláldozza. Mindezt teszi azért, mert a NATO-nak - néhány tagállamon kívül - esze ágában sincs a jelenleginél jobban közvetlenül belekeveredni ebbe a háborúba. Sőt, Trump állítólag most éppenséggel kiszállna, aztán majd meglátjuk, hogy mennyire gondolja ezt komolyan.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
