Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Lámfalussy Konferencián a Magyar Nemzeti Bank székházában, a Lámfalussy Konferencia Központban 2025. január 27-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Az idén tizedik alkalommal rendezi meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Lámfalussy-konferenciát. Az eseménynek ezúttal A geoökonómia kora: a központi bankolás evolúciója címet adták. Matolcsy György leköszönő jegybankelnök a beszéde elején kiemelte: a Lámfalussy-program az euró atyjaként számontartott, magyar származású Lámfalussy Sándor előtt tiszteleg, a mai konferencia pedig igen különleges, mivel az MNB idén ünnepli századik születésnapját, ez pedig egybeesik a konferencia tízéves évfordulójával – tudósított a Világgazdaság. Jelezte: az euró közelebb hozta egymáshoz a régió országait, gazdaságait és társadalmait, kiszámíthatóbbá tette a globális gazdaságot és kiegyensúlyozta a piac kilengéseit egy olyan korban, amikor kérdésekből nem volt hiány a világban. Az euró létrejötte így hatalmas segítséget nyújtott nemcsak a régiónak, de a teljes világgazdaságnak is.

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, a friss Lámfalussy-díjas köszönőbeszédében kiemelte, az eurónak az infláció elleni harcban betöltött szerepét ma sem lehet vitatni, Lámfalussy Sándor és kollégáinak erőfeszítései ma sem maradnak köszönet nélkül. Elmondta, a jegybankok ugyan feláldoztak valamennyit szabadságukból a monetáris politika központosításával, ezzel egyből biztosabbá és kiszámíthatóbbá is tették a gazdaságaikat, ennek a bizalomnak pedig hatalmas szerepe van a gazdaságok mai működésében is.

Nem szükséges a jegybanki önállóság megszűnése

Szerinte ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy a jegybanki önállóság megszűnése egyértelműen szükséges lenne: a feltörekvő gazdaságok rengeteget köszönhetnek ma is annak, hogy országaik saját monetáris politikával rendelkeznek, melyek ha kell, serkenteni, ha kell, hűteni tudják a gazdaságokat. A jegybanki függetlenség kérdése azonban egy más szempontból, ma egyre több helyen felmerül: friss mérés szerint a jegybankok tíz százalékát globálisan érte politikai nyomás, még ha jogilag függetlenek is voltak papíron. Lagarde beszédében kiemelte: a mai kor legnagyobb kérdése, hogy a nemzeti jegybankok függetlenek tudnak-e maradni egy olyan változékony makrogazdasági környezetben, mint a mai. A friss inflációs sokkok kezelése során a jegybankok gyorsan és erőteljesen léptek fel az árstabilitás megőrzése érdekében, erre pedig szükség volt ahhoz, hogy a mélyebb gazdasági problémák előállását elkerülhessék – még ha ez a növekedés visszafogásával járt is.

Orbán Viktor volt az egyetlen vezető

Jeffrey D. Sachs, a Columbia University közgazdászprofesszora beszédében kiemelte: Orbán Viktor volt az egyetlen európai vezető, aki meglátta, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújában az EU-nak és Amerikának hatalmas szerepe volt, és csak higgadt, tárgyalásos alapon lehet lezárni a harcokat. Amerikának önmérsékletet kell gyakorolnia, nem hergelni Oroszországot és Kínát, mert a háború csak visszafelé visz minket mint emberiség, nem pedig előre. Európának békére van szüksége Oroszországgal és Kínával, nem háborúra az őket nem fenyegető országokkal.

Ezért nem tagja Magyarország a monetáris uniónak

Orbán Viktor miniszterelnök beszéde elején jelezte, hogy Matolcsy György leköszönő jegybankelnök utoljára nyitotta meg az MNB Lámfalussy-konferenciáját. Hozzátette: Matolcsy György a jövőben is meghatározó szereplője marad a magyar gazdaságpolitikai gondolkodásnak. – Minden munkájáért, amit az elmúlt tíz évben tett, hatalmas köszönettel tartozunk neki, Széll Kálmánhoz hasonló munkásságot tett le az asztalra, mely a legnagyobbak közé emeli a hazai gazdaságpolitikában – emelte ki a miniszterelnök. Orbán Viktor elmondta, az euró bevezetése mindenképpen történelmi jelentőségű volt, közös monetáris politika viszont közös fiskális működés nélkül nagyon sok problémát tud szülni – ahogy ezt nemegyszer már látni is lehetett. Az euró bevezetése óta az Egyesült Államok versenyképessége sokkal nagyobb mértékben javul, mint az eurózónáé. Jelenlegi formájában az euró csak az eleve erős gazdaságoknak kedvez, a felzárkózó piacok megerősödését nem segíti. Magyarország pontosan ezért nem tagja még a monetáris uniónak – emelte ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor: A liberális korszakot egy szuverenista korszak váltja fel

A kormányfő elmondta: minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy magát tartsa a világ közepének és a számára legfontosabb entitásnak, ezért azt is el kell fogadni, hogy mások is ugyanígy tekintenek magukra. A kérdés csak az, ebben az új világban hogy tudunk gyarapodni és növekedni, ehhez viszont tisztázni kell, milyen világ is áll előttünk. A liberális korszakot egy szuverenista korszak váltja fel a világban – emelte ki a kormányfő. Jelezte azt is, hogy amely ország nem tudja magát megvédeni ebben az új világban, az nem lehet szövetséges, legfeljebb alárendelt. A miniszterelnök elmondta, amelyik ország nem tud kapcsolatot létesíteni a külvilággal, az elveszett. Magyarország most egy olyan helyzetben van, hogy a nyugati világban mi ápoljuk a legjobb kapcsolatot Amerikával, Kínával és Oroszországgal is, ennek pedig hatalmas szerepe lesz az alakuló világ kialakításában. Nem Magyarország elszigetelt, hanem az Európai Unió. Mi a történelem főutcáján járunk, az unió pedig valahol a sáros mellékutcákban botorkál.

Nélkülözhetetlen az erős középosztály

Orbán Viktor elmondta, a középosztály szerepe ebben a jövő világban kiemelten fontos lesz. Európában a következő évtizedekben nagyon súlyos társadalmi megrázkódtatások várhatók, és ebben az új világban csak azok maradnak talpon, ahol ezek a bajok nem okoznak belpolitikai instabilitást, csak azok az országok lehetnek sikeresek, ahol a középosztályon nyugvó társadalmi rend megingathatatlan és megbillenthetetlen. Hazánkban és Ázsiában ez történik, a nyugati modellben pedig mindez a társadalmi rend felbomlott, megszűnt, elsilányult. Itthon egymillióval több ember dolgozik, mint 2010-ben, a háztartások vagyona négyszeresére (mintegy 90 ezermilliárd forintra) nőtt ugyanezen idő alatt, ezzel az EU 13. legjobb helyét tölti be az ország. A 20 és 64 év közötti korosztály foglalkoztatási rátája 2010-es 64 százalékról mára 81 százalékra emelkedett.

Tíz magyarból kilenc saját tulajdonú ingatlanban lakik, a mikrovállalkozások tíz év alatt megduplázták a bevételüket, elérve a húszezermilliárd forintot. A középosztály megerősítése úgy történt meg, hogy közben az amerikai republikánusokkal fenntartott szoros kapcsolat miatt a brüsszeli bürokrácia pénzügyi szankciók alatt akarja tartani Magyarországot, az orosz–ukrán háború miatt pedig három év alatt a magyar gazdaság elvesztett 19,5 milliárd eurót. A megbízható és hiteles monetáris politika végtelenül fontos a nemzetközi tőke bevonzása és a stabil gazdasági növekedés érdekében, így a jegybankok politikai befolyástól való megvédése kiemelten fontos lesz a következő években, jogi és gyakorlati oldalról egyaránt.

magyarnemzet

 

A tizedik alkalom Lámfalussy Sándor nevével

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az alapításának 100. évfordulóját ünneplő programsorozat zárásaként idén tizedik alkalommal rendezte meg zászlóshajó nemzetközi eseményét, a Lámfalussy Lectures konferenciát.

A rendezvényt Matolcsy György, az MNB elnöke nyitotta meg.

A jegybankelnök – MNB

Majd Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Jeffrey D Sachs, a Columbia Egyetem közgazdász professzora, valamint Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke tartottak beszédet a magas szintű nyitószekcióban. Ezt követően elismert pénzügyi-gazdasági szakemberek részvételével került sor panelbeszélgetésekre, majd a konferenciát egy magasszintű, ünnepi kerekasztalbeszélgetés zárta, amely során korábbi Lámfalussy-díjazottak vitatták meg Alexandre Lamfalussy szakmai örökségét és annak relevanciáját a jelenlegi gazdasági környezetben. A konferenciát megelőző gála keretében átadásra került két, a Magyar Nemzeti Bank által alapított díj is: a konferencia névadójáról elnevezett Lámfalussy-díj, amelyet idén Christine Lagarde EKB elnök, valamint az MNB első elnökéről elnevezett Popovics-díj, amelyet Kandrács Csaba, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke kapott.

A jubileumi konferencia kiváló alkalmat teremtett az elmúlt évszázad jegybankokat érintő tanulságainak értékelésére és a jövő kihívásainak áttekintésére, amelynek megfelelően a konferencia a ‘The Age of Geoeconomics: Evolution of Central Banking’ címmel került megrendezésre. A rendezvényt Matolcsy György, az MNB elnöke nyitotta meg, aki beszédében emlékeztett arra, hogy jubileumi eseménynek ad otthont az MNB: a Lámfalussy Lectures konferenciasorozat 10. alkalmára az MNB alapítása után 100 évvel került sor. Méltatta továbbá a konferencia névadóját, Lámfalussy Sándort, aki az euró atyjaként kivételesen sokat tett az európai gazdaság stabilizációjáért és a kontinens integrációjáért.

Ezt követően Christine Lagarde, az EKB elnöke, az idei Lámfalussy-díjazott tartott előadást felvételről, amelyben felidézte Lámfalussy Sándor vitathatatlan szerepét az eurorendszer és az EKB kialakulásában, valamint hangsúlyozta a jegybanki függetlenség fontosságát. Jeffrey D Sachs, a Columbia Egyetem közgazdász professzora az új világgazdaság néhány alapelvéről osztotta meg velünk gondolatait, szerinte Orbán Viktor volt az egyetlen európai vezető, aki meglátta, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújában az EU-nak és Amerikának hatalmas szerepe volt, és csak higgadt, tárgyalásos alapon lehet lezárni a harcokat. A magas szintű megnyitót Orbán Viktor miniszterelnök zárta, aki méltatta Matolcsy György jegybankelnöki munkásságát.

A jegybankelnök és a kormányfő – mnb

Előadásában kiemelte, hogy az erős középosztály lesz a kulcskérdés a következő 15-20 évben, valamint felértékelődik a stabilitás és a biztonság, fontos lesz a konnektivitás alapú külpolitika és a hatékony államszervezés.

A konferencia magas szintű megnyitóját követően két panelbeszélgetésre és egy ünnepi kerekasztalbeszélgetésre került sor. Az első panelbeszélgetés arra fókuszált, hogy a geopolitikai változások által előidézett sérülékenységek milyen hatással vannak a monetáris politikára, míg a második panelbeszélgetés a jegybanki tevékenység egyik legaktuálisabb kérdését, a fiskális és monetáris politika kölcsönhatását vizsgálta. A konferencia szakmai beszélgetései a jubileumi kerekasztalbeszélgetéssel zárultak, amelyben a korábbi Lámfalussy-díjazottak osztották meg gondolataikat Lámfalussy munkásságának jelentőségéről.

A jubileumi konferencián külföldi partner jegybankok vezető képviselői, nemzetközi és hazai pénzügyi intézmények vezetői, gazdasági szakemberek és döntéshozók, elismert nemzetközi professzorok és a Magyarországra akkreditált diplomáciai képviseletek tagjai is jelen voltak. A konferencia során felszólalt egyebek mellett Harold James, a Princeton Egyetem professzora, Robert Holzmann osztrák jegybankelnök, Peter Kažimír szlovák jegybankelnök, Boris Vujčić horvát jegybankelnök, Andréa M Maechler, a BIS vezérigazgató-helyettese és Jacques de Larosière, az IMF korábbi vezérigazgatója.

MNB