Tavasszal indul a harmadik magyar űrhajós – Videó
Farkas Bertalan és Simonyi Károly után harmadik magyar űrhajós is a kozmoszba emelkedhet: Kapu Tibor igényes kutatási feladatot kapott a NASÁ-tól, lelkiismeretesen akarja végrehajtani.
Utoljára frissítve: 2025. január 31. 19:11
2025. január 31. 16:39

Az Axiom Space által közreadott képen Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós, az Axiom-4 űrmisszió küldetésspecialistája (HUNOR Magyar Űrhajós Program) a sajtótájékoztatón Houstonban 2025. január 30-án. A NASA és nemzetközi partnerei elfogadták az Axiom Space negyedik küldetését, melynek tagjaként Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós leghamarabb 2025 tavaszán elindulhat a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére a floridai Kennedy Űrközpontból - közölte a HUNOR

A közlemény szerint csütörtökön a misszió legénységének első hivatalos sajtótájékoztatóján bemutatták a küldetés hivatalos jelvényét (mission patch), valamint azt a ruhát is, amelyben az űrállomás fedélzetére fognak utazni (flight suit).

A NASA és nemzetközi partnerei elfogadták az Axiom Space negyedik küldetését, melynek tagjaként Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós leghamarabb 2025 tavaszán elindulhat a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére a floridai Kennedy Űrközpontból - közölte a HUNOR - Magyar Űrhajós Program csütörtökön az MTI-vel.

kapu

A sajtótájékoztatón részt vett az Ax-4 küldetés teljes legénysége: a hamardik magyarr úrhajós, Kapu Tibor mellett Peggy Whitson amerikai parancsnok, Sławosz Uznański-Wi¶niewski lengyel küldetésspecialista, továbbá Shubanshu Shukla indiai pilóta is beszámolt kiképzésük aktualitásairól és a misszióban való részvételük céljairól.

Kapu Tibor elmondta, hogy Farkas Bertalan sok jótanáccsal látta el, valamint azt is elárulta, hogy a magyar zászló és néhány magyar ételkülönlegesség mellett vele utazik majd egy olyan tárgy is, amely az első magyar űrhajóst is elkísérte a világűrbe.

A HUNOR-program kapcsán elmondta: "hazánk egy kis ország, de jelentős a történelmünk és nagyok az álmaink is. A nyelvünket kevesen beszélik, de annál több tehetséges honfitársunk van. Ezért is döntöttük el 2021-ben, hogy új űrprogramot indítunk, magyarokat választunk ki és készítünk fel arra, hogy hazai kutatásokat juttassanak el a világűrbe".

A magyar program célja, hogy élénkítse a hazai űrszektort, és kiemelkedő karrierlehetőségeket teremtsen az országon belül, segíteni fogja az űrszektor további fejlődését. További célja, hogy felkeltse az űrtudomány iránti érdeklődést a magyarok, különösen a fiatalabb generációk körében - tette hozzá a magyar űrhajós.

A HUNOR olyan erősségekre és űrkutatási hagyományokra épít, mint az űrtáplálkozás, az élettudományok és a sugártan.

"Nyílt felhívást tettünk közzé magyar egyetemek, vállalatok és kutatók számára, hogy bemutathassák, milyen tudományos kísérletet végeznének az űrben. Tucatnyi kísérletet gyűjtöttünk össze Magyarország minden tájáról, amelyek végrehajtásában kulcsszerepem lesz" - emelte ki a magyar kutatóűrhajós.

Kapu Tibor először adott betekintést a HUNOR-program tudományos portfóliójába is. Hazai egyetemek, kutatóműhelyek és cégek egyedülálló tudományos és technológiai kísérleteit hajthatja végre majd az űrállomáson, a mikrogravitáció és a világűr speciális környezeti feltételeit kihasználva.

A kísérletcsomagban szerepel biotechnológiai kutatás, amely a kozmikus sugárzás DNS-károsító hatásait és a természetes önjavító mechanizmusokat vizsgálja, folyadékdinamikai kísérlet, amely a bolygók légkörének viselkedését modellezi mikrogravitációban.

Egy másik kutatás célja egy kompakt dózismérő eszköz tesztelése, amely valós időben méri az űrhajósokat érő sugárzást, míg a mikrogravitáció által okozott átásromlás kezelésének módszereit is fogja tesztelni egy új, mikroszálas oldatot alkalmazó gyógyszeradagolási megoldás segítségével.

 

Pille-Simonyi

A második magyar űrhajós, Simonyi Károly a magyar tudományos élettel együttműködve Pille-Simonyi elnevezésű méréseket hajtott végre a világűrben,

A második magyar űrhajós, Simonyi Károly a Pille-dózismérő rendszerrel második űrutazásakor a kozmoszban. A kiváló magyar tudós budapesti egyetemisták kérésére Madách-idézetet is hangoztatott az űrutazáskor - urvilag.hu

MTI; Gondola
  • Utódaink zöld jövője
    A szél- és naperőművek élettartama legfeljebb 20-25 év, az akkumulátorok élettartama pedig 7-8 év. Ha a zöld erőművek élettartama lejár, akkor is el kell bontani a felszín feletti részeket, ha a beton alapok továbbra is a földben maradnak. A romeltakarítások és a használt akkumulátorok leselejtezése során a célul kitűzött 2050-es évig legalább 10 millió tonna veszélyes hulladék halmozódna fel.
  • Brüsszel diktatúrára tör
    Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
  • Cél a magyar képviselet erősödése
    A magyar képviselet erősödése szerte a világban közös cél, hogy erősödjön a magyar képviselet a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, Vajdaságban, Drávaszögben, Muravidéken, az Őrvidéken és a diaszpórában egyaránt - hangsúlyozta Nacsa Lőrinc, aki fontosnak tartotta, hogy ebből a fialatok is kivegyék a részüket.
  • Ma mi vagyunk a mainstream
    Orbán Viktor Brüsszelt azzal vádolta, hogy miatta süllyed el az európai gazdaság, hogy miatta küldik a "pénzünket" Ukrajnába "egy reménytelen háborúba", és miatta lepték el a migránsok Európát, mert kinyitotta a határokat a "migránsok inváziója előtt".
  • A Soros-hálózat Brüsszelbe teszi át a székhelyét
    Orbán Balázs úgy fogalmazott: minden idők egyik legnagyobb nemzetközi liberális botránya bontakozik ki a szemünk előtt. "Lassan annyi csontváz dől ki a szekrényből, hogy alig tudunk tőlük közlekedni a folyosón" - írta.
MTI Hírfelhasználó