Farkas Bertalan és Simonyi Károly után harmadik magyar űrhajós is a kozmoszba emelkedhet: Kapu Tibor igényes kutatási feladatot kapott a NASÁ-tól, lelkiismeretesen akarja végrehajtani.
Utoljára frissítve: 2025. január 31. 19:11
2025. január 31. 16:39
Az Axiom Space által közreadott képen Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós, az Axiom-4 űrmisszió küldetésspecialistája (HUNOR Magyar Űrhajós Program) a sajtótájékoztatón Houstonban 2025. január 30-án. A NASA és nemzetközi partnerei elfogadták az Axiom Space negyedik küldetését, melynek tagjaként Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós leghamarabb 2025 tavaszán elindulhat a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére a floridai Kennedy Űrközpontból - közölte a HUNOR
A közlemény szerint csütörtökön a misszió legénységének első hivatalos sajtótájékoztatóján bemutatták a küldetés hivatalos jelvényét (mission patch), valamint azt a ruhát is, amelyben az űrállomás fedélzetére fognak utazni (flight suit).
A NASA és nemzetközi partnerei elfogadták az Axiom Space negyedik küldetését, melynek tagjaként Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós leghamarabb 2025 tavaszán elindulhat a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére a floridai Kennedy Űrközpontból - közölte a HUNOR - Magyar Űrhajós Program csütörtökön az MTI-vel.
A sajtótájékoztatón részt vett az Ax-4 küldetés teljes legénysége: a hamardik magyarr úrhajós, Kapu Tibor mellett Peggy Whitson amerikai parancsnok, Sławosz Uznański-Wi¶niewski lengyel küldetésspecialista, továbbá Shubanshu Shukla indiai pilóta is beszámolt kiképzésük aktualitásairól és a misszióban való részvételük céljairól.
Kapu Tibor elmondta, hogy Farkas Bertalan sok jótanáccsal látta el, valamint azt is elárulta, hogy a magyar zászló és néhány magyar ételkülönlegesség mellett vele utazik majd egy olyan tárgy is, amely az első magyar űrhajóst is elkísérte a világűrbe.
A HUNOR-program kapcsán elmondta: "hazánk egy kis ország, de jelentős a történelmünk és nagyok az álmaink is. A nyelvünket kevesen beszélik, de annál több tehetséges honfitársunk van. Ezért is döntöttük el 2021-ben, hogy új űrprogramot indítunk, magyarokat választunk ki és készítünk fel arra, hogy hazai kutatásokat juttassanak el a világűrbe".
A magyar program célja, hogy élénkítse a hazai űrszektort, és kiemelkedő karrierlehetőségeket teremtsen az országon belül, segíteni fogja az űrszektor további fejlődését. További célja, hogy felkeltse az űrtudomány iránti érdeklődést a magyarok, különösen a fiatalabb generációk körében - tette hozzá a magyar űrhajós.
A HUNOR olyan erősségekre és űrkutatási hagyományokra épít, mint az űrtáplálkozás, az élettudományok és a sugártan.
"Nyílt felhívást tettünk közzé magyar egyetemek, vállalatok és kutatók számára, hogy bemutathassák, milyen tudományos kísérletet végeznének az űrben. Tucatnyi kísérletet gyűjtöttünk össze Magyarország minden tájáról, amelyek végrehajtásában kulcsszerepem lesz" - emelte ki a magyar kutatóűrhajós.
Kapu Tibor először adott betekintést a HUNOR-program tudományos portfóliójába is. Hazai egyetemek, kutatóműhelyek és cégek egyedülálló tudományos és technológiai kísérleteit hajthatja végre majd az űrállomáson, a mikrogravitáció és a világűr speciális környezeti feltételeit kihasználva.
A kísérletcsomagban szerepel biotechnológiai kutatás, amely a kozmikus sugárzás DNS-károsító hatásait és a természetes önjavító mechanizmusokat vizsgálja, folyadékdinamikai kísérlet, amely a bolygók légkörének viselkedését modellezi mikrogravitációban.
Egy másik kutatás célja egy kompakt dózismérő eszköz tesztelése, amely valós időben méri az űrhajósokat érő sugárzást, míg a mikrogravitáció által okozott átásromlás kezelésének módszereit is fogja tesztelni egy új, mikroszálas oldatot alkalmazó gyógyszeradagolási megoldás segítségével.
Pille-Simonyi
A második magyar űrhajós, Simonyi Károly a magyar tudományos élettel együttműködve Pille-Simonyi elnevezésű méréseket hajtott végre a világűrben,
A második magyar űrhajós, Simonyi Károly a Pille-dózismérő rendszerrel második űrutazásakor a kozmoszban. A kiváló magyar tudós budapesti egyetemisták kérésére Madách-idézetet is hangoztatott az űrutazáskor - urvilag.hu
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Barsi Balázs fontos könyvek, tanulmányok, könyvfordítások szerzője. A műfordítás vértelen szellemi hódítás, a világkultúra kincseinek legális honosítása, a gondolkodni és beszélni tudó ember univerzális megismerő tevékenysége. Barsinak, hasonlóan, mint Szabó Lőrincnek „a latin hozta a franciát, s így megint új ablakokkal tárúlt a világ.” Végül francia nyelven írta doktori értekezését is a gazdag ifjú bibliai példázatának exegéziséréről.
A reformkor elején megfogalmazódott, hogy nem csupán bazilikát kell építeni Esztergomba, hanem „magyar Siont”, „magyar Vatikánt”. A cél az volt, hogy a mohácsi csatavesztés előtti Magyar Királyság fénykorát felélesszék. A bazilika klasszicista épülete volt ennek az elgondolásnak a központi eleme.
Ha nincs Facebook, valószínűleg Magyar Péternek esélye nem lett volna politikai karriert építenie. A közösségi oldalon, az elérések tekintetében előnyt élvező élő videókra, és azok hálózat szerű megosztására támaszkodva megannyi embert ért el, de úgy tűnik, hogy ennek részben vége. Hamarosan a Facebook törli a korábbi élő videókat.