Farkas Bertalan és Simonyi Károly után harmadik magyar űrhajós is a kozmoszba emelkedhet: Kapu Tibor igényes kutatási feladatot kapott a NASÁ-tól, lelkiismeretesen akarja végrehajtani.
Utoljára frissítve: 2025. január 31. 19:11
2025. január 31. 16:39
Az Axiom Space által közreadott képen Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós, az Axiom-4 űrmisszió küldetésspecialistája (HUNOR Magyar Űrhajós Program) a sajtótájékoztatón Houstonban 2025. január 30-án. A NASA és nemzetközi partnerei elfogadták az Axiom Space negyedik küldetését, melynek tagjaként Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós leghamarabb 2025 tavaszán elindulhat a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére a floridai Kennedy Űrközpontból - közölte a HUNOR
A közlemény szerint csütörtökön a misszió legénységének első hivatalos sajtótájékoztatóján bemutatták a küldetés hivatalos jelvényét (mission patch), valamint azt a ruhát is, amelyben az űrállomás fedélzetére fognak utazni (flight suit).
A NASA és nemzetközi partnerei elfogadták az Axiom Space negyedik küldetését, melynek tagjaként Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós leghamarabb 2025 tavaszán elindulhat a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére a floridai Kennedy Űrközpontból - közölte a HUNOR - Magyar Űrhajós Program csütörtökön az MTI-vel.
A sajtótájékoztatón részt vett az Ax-4 küldetés teljes legénysége: a hamardik magyarr úrhajós, Kapu Tibor mellett Peggy Whitson amerikai parancsnok, Sławosz Uznański-Wi¶niewski lengyel küldetésspecialista, továbbá Shubanshu Shukla indiai pilóta is beszámolt kiképzésük aktualitásairól és a misszióban való részvételük céljairól.
Kapu Tibor elmondta, hogy Farkas Bertalan sok jótanáccsal látta el, valamint azt is elárulta, hogy a magyar zászló és néhány magyar ételkülönlegesség mellett vele utazik majd egy olyan tárgy is, amely az első magyar űrhajóst is elkísérte a világűrbe.
A HUNOR-program kapcsán elmondta: "hazánk egy kis ország, de jelentős a történelmünk és nagyok az álmaink is. A nyelvünket kevesen beszélik, de annál több tehetséges honfitársunk van. Ezért is döntöttük el 2021-ben, hogy új űrprogramot indítunk, magyarokat választunk ki és készítünk fel arra, hogy hazai kutatásokat juttassanak el a világűrbe".
A magyar program célja, hogy élénkítse a hazai űrszektort, és kiemelkedő karrierlehetőségeket teremtsen az országon belül, segíteni fogja az űrszektor további fejlődését. További célja, hogy felkeltse az űrtudomány iránti érdeklődést a magyarok, különösen a fiatalabb generációk körében - tette hozzá a magyar űrhajós.
A HUNOR olyan erősségekre és űrkutatási hagyományokra épít, mint az űrtáplálkozás, az élettudományok és a sugártan.
"Nyílt felhívást tettünk közzé magyar egyetemek, vállalatok és kutatók számára, hogy bemutathassák, milyen tudományos kísérletet végeznének az űrben. Tucatnyi kísérletet gyűjtöttünk össze Magyarország minden tájáról, amelyek végrehajtásában kulcsszerepem lesz" - emelte ki a magyar kutatóűrhajós.
Kapu Tibor először adott betekintést a HUNOR-program tudományos portfóliójába is. Hazai egyetemek, kutatóműhelyek és cégek egyedülálló tudományos és technológiai kísérleteit hajthatja végre majd az űrállomáson, a mikrogravitáció és a világűr speciális környezeti feltételeit kihasználva.
A kísérletcsomagban szerepel biotechnológiai kutatás, amely a kozmikus sugárzás DNS-károsító hatásait és a természetes önjavító mechanizmusokat vizsgálja, folyadékdinamikai kísérlet, amely a bolygók légkörének viselkedését modellezi mikrogravitációban.
Egy másik kutatás célja egy kompakt dózismérő eszköz tesztelése, amely valós időben méri az űrhajósokat érő sugárzást, míg a mikrogravitáció által okozott átásromlás kezelésének módszereit is fogja tesztelni egy új, mikroszálas oldatot alkalmazó gyógyszeradagolási megoldás segítségével.
Pille-Simonyi
A második magyar űrhajós, Simonyi Károly a magyar tudományos élettel együttműködve Pille-Simonyi elnevezésű méréseket hajtott végre a világűrben,
A második magyar űrhajós, Simonyi Károly a Pille-dózismérő rendszerrel második űrutazásakor a kozmoszban. A kiváló magyar tudós budapesti egyetemisták kérésére Madách-idézetet is hangoztatott az űrutazáskor - urvilag.hu
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Magyar Péternek egyetlen eredeti gondolata sincs, amit ne a Fidesz-KDNP-től, vagy személyesen a miniszterelnöktől lopott volna el a mondandójában, a tevékenységében. Több mint 20 évvel ezelőtt hirdette meg Orbán Viktor, hogy hozzuk létre a polgári köröket. A Tisza-szigetek azok micsodák? Ugyanaz a recept, de egy lényegi különbség van. Orbán Viktor azért mondta azt, hogy szervezzük meg magunkat mi, kereszténydemokraták és nemzetiek, hogy utána Magyarország szuverenitását meg tudjuk őrizni. Magyar Péter viszont ahhoz kéri az emberek támogatását, és használja fel Orbán Viktor mondatait, politikai innovációit, hogy ezeket lenyúlva Brüsszel rabigájába hajtsa Magyarországot – hangsúlyozta Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő a Gondolának adott interjúban.
A merénylőt egy barát és családtagok segítségével azonosították, majd fogták el, miután csütörtökön a Szövetségi Nyomozó Iroda nyilvánosságra hozott egy fotót a feltételezett támadóról, aki a támadást megelőzően és azt követően is ruhát váltott.
Egy ukrán apa nem vehetett részt a háború elől az Egyesült Államokba menekült, és ott meggyilkolt lánya temetésén, miután az ukrán hatóságok a hadiállapot miatt megtiltották számára az ország elhagyását. A tragédia újra ráirányította a figyelmet arra, mennyire kegyetlen következményekkel jár a háborús jogrend a hétköznapi családok életében.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
