Farkas Bertalan és Simonyi Károly után harmadik magyar űrhajós is a kozmoszba emelkedhet: Kapu Tibor igényes kutatási feladatot kapott a NASÁ-tól, lelkiismeretesen akarja végrehajtani.
Utoljára frissítve: 2025. január 31. 19:11
2025. január 31. 16:39
Az Axiom Space által közreadott képen Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós, az Axiom-4 űrmisszió küldetésspecialistája (HUNOR Magyar Űrhajós Program) a sajtótájékoztatón Houstonban 2025. január 30-án. A NASA és nemzetközi partnerei elfogadták az Axiom Space negyedik küldetését, melynek tagjaként Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós leghamarabb 2025 tavaszán elindulhat a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére a floridai Kennedy Űrközpontból - közölte a HUNOR
A közlemény szerint csütörtökön a misszió legénységének első hivatalos sajtótájékoztatóján bemutatták a küldetés hivatalos jelvényét (mission patch), valamint azt a ruhát is, amelyben az űrállomás fedélzetére fognak utazni (flight suit).
A NASA és nemzetközi partnerei elfogadták az Axiom Space negyedik küldetését, melynek tagjaként Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós leghamarabb 2025 tavaszán elindulhat a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére a floridai Kennedy Űrközpontból - közölte a HUNOR - Magyar Űrhajós Program csütörtökön az MTI-vel.
A sajtótájékoztatón részt vett az Ax-4 küldetés teljes legénysége: a hamardik magyarr úrhajós, Kapu Tibor mellett Peggy Whitson amerikai parancsnok, Sławosz Uznański-Wi¶niewski lengyel küldetésspecialista, továbbá Shubanshu Shukla indiai pilóta is beszámolt kiképzésük aktualitásairól és a misszióban való részvételük céljairól.
Kapu Tibor elmondta, hogy Farkas Bertalan sok jótanáccsal látta el, valamint azt is elárulta, hogy a magyar zászló és néhány magyar ételkülönlegesség mellett vele utazik majd egy olyan tárgy is, amely az első magyar űrhajóst is elkísérte a világűrbe.
A HUNOR-program kapcsán elmondta: "hazánk egy kis ország, de jelentős a történelmünk és nagyok az álmaink is. A nyelvünket kevesen beszélik, de annál több tehetséges honfitársunk van. Ezért is döntöttük el 2021-ben, hogy új űrprogramot indítunk, magyarokat választunk ki és készítünk fel arra, hogy hazai kutatásokat juttassanak el a világűrbe".
A magyar program célja, hogy élénkítse a hazai űrszektort, és kiemelkedő karrierlehetőségeket teremtsen az országon belül, segíteni fogja az űrszektor további fejlődését. További célja, hogy felkeltse az űrtudomány iránti érdeklődést a magyarok, különösen a fiatalabb generációk körében - tette hozzá a magyar űrhajós.
A HUNOR olyan erősségekre és űrkutatási hagyományokra épít, mint az űrtáplálkozás, az élettudományok és a sugártan.
"Nyílt felhívást tettünk közzé magyar egyetemek, vállalatok és kutatók számára, hogy bemutathassák, milyen tudományos kísérletet végeznének az űrben. Tucatnyi kísérletet gyűjtöttünk össze Magyarország minden tájáról, amelyek végrehajtásában kulcsszerepem lesz" - emelte ki a magyar kutatóűrhajós.
Kapu Tibor először adott betekintést a HUNOR-program tudományos portfóliójába is. Hazai egyetemek, kutatóműhelyek és cégek egyedülálló tudományos és technológiai kísérleteit hajthatja végre majd az űrállomáson, a mikrogravitáció és a világűr speciális környezeti feltételeit kihasználva.
A kísérletcsomagban szerepel biotechnológiai kutatás, amely a kozmikus sugárzás DNS-károsító hatásait és a természetes önjavító mechanizmusokat vizsgálja, folyadékdinamikai kísérlet, amely a bolygók légkörének viselkedését modellezi mikrogravitációban.
Egy másik kutatás célja egy kompakt dózismérő eszköz tesztelése, amely valós időben méri az űrhajósokat érő sugárzást, míg a mikrogravitáció által okozott átásromlás kezelésének módszereit is fogja tesztelni egy új, mikroszálas oldatot alkalmazó gyógyszeradagolási megoldás segítségével.
Pille-Simonyi
A második magyar űrhajós, Simonyi Károly a magyar tudományos élettel együttműködve Pille-Simonyi elnevezésű méréseket hajtott végre a világűrben,
A második magyar űrhajós, Simonyi Károly a Pille-dózismérő rendszerrel második űrutazásakor a kozmoszban. A kiváló magyar tudós budapesti egyetemisták kérésére Madách-idézetet is hangoztatott az űrutazáskor - urvilag.hu
A szél- és naperőművek élettartama legfeljebb 20-25 év, az akkumulátorok élettartama pedig 7-8 év. Ha a zöld erőművek élettartama lejár, akkor is el kell bontani a felszín feletti részeket, ha a beton alapok továbbra is a földben maradnak. A romeltakarítások és a használt akkumulátorok leselejtezése során a célul kitűzött 2050-es évig legalább 10 millió tonna veszélyes hulladék halmozódna fel.
Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
A magyar képviselet erősödése szerte a világban közös cél, hogy erősödjön a magyar képviselet a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, Vajdaságban, Drávaszögben, Muravidéken, az Őrvidéken és a diaszpórában egyaránt - hangsúlyozta Nacsa Lőrinc, aki fontosnak tartotta, hogy ebből a fialatok is kivegyék a részüket.
Orbán Viktor Brüsszelt azzal vádolta, hogy miatta süllyed el az európai gazdaság, hogy miatta küldik a "pénzünket" Ukrajnába "egy reménytelen háborúba", és miatta lepték el a migránsok Európát, mert kinyitotta a határokat a "migránsok inváziója előtt".
Orbán Balázs úgy fogalmazott: minden idők egyik legnagyobb nemzetközi liberális botránya bontakozik ki a szemünk előtt. "Lassan annyi csontváz dől ki a szekrényből, hogy alig tudunk tőlük közlekedni a folyosón" - írta.