Testépítő iszlám szélsőséges az afgán migráns, aki autójával a müncheni tömegbe hajtott
Ahogy korábban beszámoltunk róla, 2025. február 13-án Münchenben egy 24 éves afgán származású férfi, Farhad Noori, autójával egy szakszervezeti demonstráció résztvevői közé hajtott, aminek következtében 36 ember megsérült, köztük egy édesanya és kétéves gyermeke is. Azóta kiderült, hogy az elkövető egy szélsőséges iszlamista nézeteket valló testépítő.
2025. február 14. 18:34
A hatóságok szerint Noori, miután elkapták imádkozni kezdett és azt mondta a rendőröknek, hogy "Allahu Akbar", majd vallási indíttatású cselekményként vallotta be tettét. Közösségi média profiljai is szélsőséges nézeteket tükröznek - számolt be az ügyészség a Die Zeit-nak.
Noori 2016-ban érkezett Németországba kísérő nélküli kiskorúként, azonban menedékkérelmét elutasították. Korábban kisebb bűncselekmények, például lopás és kábítószerrel kapcsolatos vétségek miatt is ismert volt a hatóságok előtt - olvasható a Reuters beszámolójában.
A Bild német bulvárlap szerint a gyanúsított biztonsági őrként dolgozik, emellett pedig testépítő. Regionális bajnokságot is nyert, amivel a helyi fitneszvilág kisebb híressége lett.
A támadás a Müncheni Biztonsági Konferencia előtt egy nappal történt, és jelentős politikai visszhangot váltott ki Németországban, különösen az országos választások közeledtével. Olaf Scholz kancellár hangsúlyozta, hogy az elkövető szigorú büntetésre és kitoloncolásra számíthat. Markus Söder bajor miniszterelnök pedig sürgette a bevándorlási és biztonsági politikák felülvizsgálatát.
A történtek még jobban fókuszponttá tették a vitát a migráció és a közbiztonság kérdéseiről Németországban, különösen a közelgő szövetségi választások fényében.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Mivel nem vagyunk „bevándorlóország”, idehaza talán nem is értjük igazán, milyen elfojtott indulatokat korbácsolt fel Amerikában az Irina Zarucka és a Charlie Kirk kettős gyilkosság.
Aleksandar Vučić bejelentette, hogy Szerbia titkosszolgálatai együttműködnek az orosz hírszerzéssel, miután felmerült, hogy Brüsszel egy új „Maidan” kirobbantására készül Szerbiában.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Harcosok órája online műsorban kedden kifejtette, hogy Ukrajnában csak akkor lehet igazságos békéről beszélni, ha biztosítják a nemzeti kisebbségek jogait. Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok támogatásából a magyar kormány nem enged, és a közösség legitim képviselője továbbra is a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
