A mit kíván a magyar nemzet című felsorolásában a miniszter a 4. pontban említette a törvény előtti egyenlőséget minden tagállamnak. Az 5. pontban az szerepel, hogy "nemzeti őrseregünket ne akadályozzák a határaink védelmében és az illegális migráció megállításában."
2025. március 9. 21:00
hirado.hu
Legyen béke, szabadság és egyetértés - olvasható az európai uniós ügyekért felelős miniszter közösségi oldalán vasárnap közzétett posztban, amely - az 1848-as forradalom követeléseit tartalmazó 12 pont mintájára - azt foglalta össze, mit kíván a magyar nemzet a második, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság 100 napja után.
Bóka János a felsorolás 1. pontjában kiemelte, kívánják a sajtó szabadságát, az online cenzúra és a véleményhegemónia eltörlését.
A kívánalmak sorában a 2. és 3. pontban rögzítette, hogy felelős intézményeket Brüsszelben, valamint, hogy "egészségügyi kordon nélküli" Európai Parlamentet.
A mit kíván a magyar nemzet című felsorolásában a miniszter a 4. pontban említette a törvény előtti egyenlőséget minden tagállamnak.
Az 5. pontban az szerepel, hogy "nemzeti őrseregünket ne akadályozzák a határaink védelmében és az illegális migráció megállításában."
Közös mezőgazdasági politika - írta a 6. pontban.
Bóka János a felsorolás 7. pontjában az ideológiai és politikai nyomásgyakorlás megszüntetését sürgette.
Nemzeti szuverenitás - emelte ki a miniszter a 8. pontban.
mti
Versenyképes nemzetek, versenyképes Európája - olvasható a 9. pontban.
A felsorolás 10. elemeként szerepel, hogy a civil szervezetek esküdjenek fel az alkotmányra, "a külföldi politikai finanszírozást vigyék el tőlünk."
"A Magyarországot megillető uniós pénzek szabadon bocsátassanak" - olvasható a felsorolás 11. pontjában.
"Unió, de Ukrajna nélkül" - emelte ki a miniszter a 12. pontban.
Bóka János 12 pontos felsorolását követően a Facebook-poszt úgy zárul: "Egyenlőség, szabadság, testvériség!"
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
