A korrupció nem a problémája, hanem a működésmódja az EU-nak
Most pedig a mérsékelt tehetségű, de roppant elszánt (ez a lehető legrosszabb kombináció...) uniós főáram előállt az orosz riogatással, amelyre a szerencsétlen történelmű közép- és északkeleti európai államok (az ütköző zónások) persze vevők - elemez Galló Béla.
2025. június 27. 06:03

Az Európai Unió csúcsa és a korrupció csúcsa egybeesik - commission.europa.eu

Mivel Oroszország a következő öt évben képes lesz próbára tenni az európai védelmi képességet és kötelezettségvállalásokat, az Európai Uniónak 2030-ra mindennel rendelkeznie kell, amire a hiteles elrettentéshez szüksége lehet - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Hágában kedden. Galló Béla politológust kérdezte a Gondola.

- Galló úr, Oroszország több mint 3 év alatt Ukraja négy megyéjét sem tudta elfoglalni. Leyen asszony miért engedheti meg magának, hogy hülyének nézze az Európai Unió félmilliárd polgárát?

– A ruszofóbia aktuális uniós politikai változata, miszerint az oroszok Európára fenik a fogukat, bruttó propaganda és nettó manipuláció. Nézzük a tényeket. A 2.világháború után a szovjetek kelet- és közép-európai jelenlétéhez a Nyugat is " nagyvonalúan" hozzájárult, ez volt Jalta lényege. 1956-ban ennek érinthetetlenségét mi is megtapasztalhattuk... A szovjet összeomlás után Oroszország - Jelcin vodkás intermezzóját követően - a hagyományos orosz nagyhatalmi geopolitikához tért vissza, ennek sosem volt része a Nyugat "elfoglalása". Putyinék mai, úgynevezett közel-külföld koncepciója az ütközőállamok kialakítását jelenti, lévén egyik nagyhatalom se szeret közvetlen határokat egy másik nagyhatalommal. Ukrajna NATO-tagsága nekik ezt jelentené.

International Centre for the Prosecution of the Crime of Aggression made  official at United for Justice Conference in Ukraine | Eurojust | European  Union Agency for Criminal Justice Cooperation

eurojust

Ráadásul világpolitikai dimenzió, hogy sem az USA, sem Kína nem szerette volna, és nem is szereti, ha az orosz nyersanyagok meg a német technológia egymásra talál(ná)nak. Olyan szuperhatalmi potenciál jönne ezzel létre, amely egyiküknek sem érdeke, ez geopolitikai egyszeregy. Amikor ennek a flörtnek némi jele mutatkozott (Schröder, Merkel idején), Washington befeszült, s meg is fúrta a német-orosz energia-szövetséget. Most pedig a mérsékelt tehetségű, de roppant elszánt (ez a lehető legrosszabb kombináció...) uniós főáram előállt az orosz riogatással, amelyre a szerencsétlen történelmű közép- és északkeleti európai államok (az ütköző zónások) persze vevők.

- Leyen közölte: az EU rekordidő alatt fokozta a védelmi ipari termelését, alkalmazkodva az új valósághoz: egy teljes körű háborúhoz európai földön. A NATO és az EU a háborús pszichózissal a hadiipar pénzembereinek kedveskedik. A fősodor sajtó ugyanígy korrumpálódott, de miért nem leplezi le a szélsőségeseket a második nyilvánosság?

- Leyen asszony élen jár a tévedésekben. Az, hogy Európa katonailag gyenge, tény. Az is, hogy ezen változtatni kellene. De hogyan? Milyen koncepció alapján? A NATO befizetés emelésével? Önálló európai haderőfejlesztéssel, ami nem ugyanaz? Mit jelentene ez a kettősség az euroatlanti viszonyban, illetve gazdaságilag kibírható lenne-e a párhuzamos megterhelés? (Úgy értem az európai társadalmak számára, mert a fegyverlobbi persze benne lenne..., sőt gazdaságélénkítő hatását hangsúlyozná.) Aztán ott van a német hadsereg ügye. Ha megszűnnének fejlesztésének történelmi gyökerű korlátai, evvel Jaltának végleg, s gyaníthatóan az EU-nak is vége lenne. Nem igazán látom azt a jelenetet, hogy Londonban, Párizsban tapsolnak a Bundeswehr erősödésének...

Nagyszabású hadgyakorlatot tervez a német Bundeswehr

Német katonák - tagesschau.de

Egyszóval megint dilettáns ötletek emelkednek az uniós politika szintjére, de ez van, bár szeretni azért nem szeretjük.

- Leyen az évszázad legnagyobb korrupciójának gyanúja alatt nyög, tehát teljesen hiteltelen. Ez miért nem zavarja az EU testületeit? 

- A korrupció nem a problémája, hanem a működésmódja a jelenlegi EU-nak. Sem a sajtótól, sem a bíróságoktól nem vàrható ennek lényegi leleplezése. Lehetnek maszatolások, kirakatperek is esetleg, de ezek maguk is a szisztéma részei, levezető csatornái. Az európai társadalmakban azonban gyűlik már a protest-energia, lassan, de biztosan. 

Molnár Pál

gondola
Címkék:
  • Fellöktek egy újságírót – na és?
    A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
  • Krajsovszky Gábor: Neobolsevizmus és kereszténység harca ma Magyarországon
    Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
  • Aranymisés magyar pap a Délvidéken
    Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
  • Homokkomárom a katolikus egyház fontos „lelki erőműve"
    Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
  • Külhoni magyarlakta területek
    A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
MTI Hírfelhasználó