Az őszi szezon első Kereszténydemokrata Estjének vendége Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos volt. Fellépett Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, Ninh Duc Hoang Long operaénekes, Dr. Cseh Dalma, a Színház és Filmművészeti Egyetem docense és Kiss-Balbinat Ádám Junior Prima-díjas hegedűművés is. A hangulat – több mint 30 ilyen szalon után is – egészen különleges és meghitt volt, ami a meghívott vendégek mellett Harrach Péternek, az est házigazdájának és M. Dobos Marianne-nak, az est háziasszonyának is köszönhető.

Ferencz Orsolya személyében egész sajátos módon egyesül a kiváló szakember (űrkutató-mérnök) és a konfliktusokat is vállaló, hazájáért mindig tenni kész politikus tehetsége. Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos elmondta: Kapu Tibor űrutazása igazi nemzetegyesítő történelmi pillanat volt, amelyre mindannyian régóta vártunk.

(Az első és sokáig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan 45 éve, 1980-ban hajtott végre sikeres űrutazást). Egy ilyen misszió amellett, hogy óriási tudományos teljesítmény, a szó legszorosabb értelmében a haza szolgálata, amelynek nagy tétje van, és az egész világ figyeli – tette hozzá. A Hunor program nagyon megmozgatta a fiatalokat is, Kapu Tiborra 2700 iskolás gyerek volt kíváncsi csak Kaposváron, emellett jelentősen megnőtt az űrkutatással összefüggő egyetemi szakokra jelentkező hallgatók száma is. Erre még generációk fognak emlékezni – jelentette ki a politikus.

Az űrutazás politikai dimenzióját ismertetve a miniszteri biztos, országgyűlési képviselő kifejtette: egy ilyen programhoz komoly politikai akarat, kormánydöntés is szükséges, a megvalósítása, illetve hatása ugyanakkor jellemzően túlmutat a négy éves politikai ciklusokon: a Hunor program megvalósítása például 7 évet vett igénybe. Hozzátette: az ő szerepe ebben először is az volt, hogy űrkutatóként a magyar űrutazásba vetett hitet kellett a döntéshozók nyelvére lefordítani.

A gazdasági összefüggésekről Ferencz Orsolya elmondta:

minden befektetett forintból 6-10 forint térül meg az űrutazás komplex hatásain keresztül, az előbb említett hazafias érzésekről és motivációs, lelkesítő hatásról nem is beszélve.

Hozzátette: ez a vita már az Apolló programot (az amerikai holdraszállást) is végigkísérte, amely a vietnámi háboú idején zajlott – ezért is állították le 1972-ben a programot, ami Amerikának később nagy versenyhátrányt okozott a Szovjetunióval szemben. A holdraszállás során kifejlesztett technológia ugyanakkor nagyon gyorsan a mindennapi életünk részévé vált – szögezte le Ferencz Orsolya.

A mostani űrutazás során elvégzett mintegy 60 kísérletnek (ennek közel fele, 25 Kapu Tiborhoz fűződik, gyakran a pihenés- és alvásideje terhére!) már most komoly nemzetközi visszhangja van, a nagy technológiai cégek konkrét megrendeléseket is leadtak, például az 55 gramos sugárzásmérőkre.

Az élőlényekkel (növényekkel, muslicákkal) végrehajtott kísérletek pedig forradalmi gyógyszerekhez, kezelésekhez, új biotechnológiai eljárásokhoz vezethetnek. Tehát az önmagában is látványos űrutazás mögött alap- és alkalmazott kutatások egész sora, egyetemek bővülése, új oktatási programok bevezetése („oktatás és egészségügy”) húzódik meg.

Ezek alapján a „nagy segítség ez a magyar családoknak!” típusú ironikus kijelentéskre ő csak annyit szokott mondani: „igen, tényleg az”. Akik pedig állandóan arra panaszkodnak, hogy Magyarország „összeszerelő üzem”, miért nem értékelik a kutatás, a high tech ágazat forradalmi vívmányát? A génsebészetbe, a neurobiológiába, a kvantumfizikába miért nem állnak ugyanígy bele? – tette fel a költői kérdést az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, utalva Krausz Ferenc és Karikó Katalin több évtizedes kutatásainak gyümölcseire is.

Ferencz Orsolya a programban közvetlenül is résztvevő szakértőként további érdekes részleteket is megosztott az űrutazásról, a súlytalanság szépségeiről és veszélyeiről, az űrhajósok „elit klubjának” erkölcsi nagyságáról, a Föld bolygó jövőbeli kilátásairól. Hozzátette:

a Hunor programmal nemcsak a politikai vezetés és a benne résztvevő űrhajósok, hanem az egész magyar társadalom jól vizsgázott: „15 millió ember hangját vitték fel a világűrbe több mint négy évtized után.”

Befejezésül a miniszteri biztos elmondta: a program reményei szerint folytatódni fog, az ő felelőssége, hogy a lehetőségeket a döntéshozók előtt feltárja, amihez már a Kapu Tibor visszatérését követő napon hozzá is látott. Ferencz Orsolya energiája és sokrétűsége mindannyiunk számára példa értékű.