A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.
2025. augusztus 16. 08:00
A szocializmus évtizedeiben a támogatott és a tűrt kategória határmezsgyéjén egyensúlyozott, de nem volt "szelep". Egyebek mellett erről beszélt a "Rádió 100" podcastsorozat ötödik adásában Komjáthy György, a 91 éves, eMeRTon-díjas és Fonogram-életműdíjas zenei szerkesztő - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága pénteken az MTI-vel.
Közleményük szerint Komjáthy György a műsorban arra is rámutatott, hogy a Kádár-korban a rádió volt a hazai beat- és popzene egyik legfontosabb terjesztője, de ő is sokat köszönhet az akkori zenészeknek, Zorán, az Illés, az Omega és más, korszakalkotó hazai együttesek nélkül ugyanis nem jöhettek volna létre az általa szerkesztett legendás műsorok sem.
"Nekem nagybetűkkel a rádió az egy embert jelent: Radó Árpádot" - idézte fel legkorábbi médiaélményeit a "Rádió 100" stúdiójában Komjáthy György.
Hangsúlyozta, hogy szerinte a Magyar Rádió egyik első, "orgonahangú" bemondójának olyan kivételes megszólalása volt, amilyenhez hasonlót mástól már nem fogunk hallani.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.
Komjáthy György közismerten kulcsszerepet játszott az első magyarországi kereskedelmi rádió zenei arculatának kialakításában: a Danubius kapcsán emlékeztetett, a Magyar Rádió 1984-ben vállalta egy német nyelvű, piaci alapú adó indítását, amelyet a tervek szerint a nyugati üzleti partnerek hazánkból sugározták volna át Ausztriába, ott ugyanis ekkor még nem tudtak volna saját kereskedelmi csatornát indítani.
Az osztrákok végül visszaléptek, mert a Magyar Rádió ragaszkodott volna ahhoz, hogy az MTI legyen a Danubius kizárólagos hírforrása - idézte fel Komjáthy György.
Hozzátette: ekkor bízták meg azzal, hogy mégis vegyen részt a csatorna mint Magyarországon, a Magyar Rádió fenntartásában sugározó kereskedelmi rádió felépítésében.
Mint írták, a rádiós szerkesztő beszélt a Cseke Lászlóval közös munkásságáról is, amely a Sláger Rádióban tudott a leginkább kiteljesedni.
Bár korábban Komjáthy György műsorai közvetett módon "versenyeztek" a Szabad Európa Rádió Cseke László vezette adásaival, a két rádiós szakember jó kapcsolatban állt egymással, és nem sokkal a rendszerváltást követően évekig együtt is dolgoztak: Komjáthy György 1999-től társszerkesztőként tűnt fel Cseke László oldalán a Sláger Rádió "Nem csak fiataloknak" című kívánságműsorában.
"Nem tudom, hova fejlődik a világ. Kicsit féltem a Földünket, kicsit féltem az embereket. Eltűnik lassan az ember emberhez való viszonya, eltűnik az egymás iránti megbecsülés, eltűnik a szeretet, ami nagyon fontos az életben"
- mondta el az epizód zárógondolataként Komjáthy György a műsorvezető azon felvetésére, hogy vajon az online térben lehet-e a hazai rádiózás jövője.
Kalmár Tibor válaszképpen úgy fogalmazott: "Az, hogy ez nem fog eltűnni, az annak is köszönhető, hogy vannak olyan tanáraink, vannak olyan mentoraink, mint Gyuri bácsi". A házigazda emlékeztetett, Komjáthy György ma is zenei műsort vezet a digitális térben, a poptarisznya.hu oldalon.
A "Rádió 100" új epizódja az NMHH YouTube- (https://www.youtube.com/watch?v=R8QgNzCdMv0), Spotify- (https://spotifycreators-web.app.link/e/qd0HJrLPOVb) és Apple Podcasts-csatornáján (https://podcasts.apple.com/us/podcast/nmhh-podcast/id1754500249?i=1000721911977) hallgatható vissza, a következő, augusztus 22-i adásban pedig Abaházi Csaba és Patkó Béla "Kiki" idézi majd fel, hogy miképpen kerültek zenészként a rádióstúdiók mikrofonjai mögé - közölték.
A "Rádió 100" a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesületének jubileumi podcastsorozata a magyar nyelvű rádiózás indulásának közelgő 100. évfordulója alkalmából.
A műsor húsz epizódon keresztül, sztárvendégekkel és ismert rádiós személyiségekkel idézi fel a százéves hazai rádiózás jelentős eseményeit, különös tekintettel a hazai kereskedelmi rádiózás történetére.
A sorozat támogatója és szakmai partnere az NMHH, amelynek közösségi csatornáin hetente láthatók a műsor új epizódjai - áll a közleményben.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
"A jogállam célja, hogy garantáljuk népünk biztonságát. Ahol kiskorú lányokat rendszerszinten használnak fel gyilkosságokhoz, ott a jogállam halott" - írta Orbán Viktor.
A KDNP derekegyházi Családi Napján tartott beszédében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a kormány családpolitikai intézkedései, köztük a 3 százalékos fix kamatozású Otthon Start hitel és a CSOK Plusz olyan lehetőséget biztosítanak a fiataloknak, amely Nyugat-Európában elképzelhetetlen.
Százból hatvan BKV-busz állapota kritikus, a főváros nem tudja garantálni a biztonságos utazást a tömegközlekedési eszközökön – jelentette ki a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
