A Kertváros
A fővárosi kerület a kommunizmusban, 1950. január 1-jén jött létre az akkor a fővároshoz csatolt négy nagyközségből: Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom kiemelésével.
A Szilas-patak két oldalán, az úgynevezett Pesti-hordalékkúpsíkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál fekszik a Kertváros.
Platánsor a Hunyadvár úton.
Platánsor a Pilóta utcán.
Az igazságos király a róla elnevezett téren.
A Munkás Szent József-templom a Mátyásföldön.
Templomi beltér.
A Megváltó a Munkás Szent József-templom udvarán.
A régészet tudománya szerint a korai kőkorszaktól laknak emberek a Szilas-patak két oldalán. A turul később jött.
Szovjet futballista az egykori szovjet laktanya emlékeként.
A Krisztus utáni két évszázadban a szarmaták, a honfoglalás előtt pedig avarjaink éltek itt.
Volt víztoronyból lakóház.
Pályázatot is kiírtak, több név beérkezett, ám az 1990-es évek végétől gyakrabban jelenik meg az egységesen használt Kertváros.
A fejedelem kilátó nélkül is messzire tekintett.
Az Azsu királyunk, Károly Róbert egy oklevele 1335-ben Szentmihály néven említi a helyet, már volt temploma.
A Szent Mihály-templom Rákosszentmihályon, megáldása 1902. október 5-én történt.
Lakópark Szentmihályon.
Címkép: A Dozzi-villa, az egykori olasz szalámigyárosok lakhelye - Molnár Pál felvételei
