Gyanúsítás a Dunánál...

Az Európai Unióban egyetlen olyan miniszterelnök van, aki büntetőügyben gyanúsított. Ennek jogi hátteről dr. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt kérdezte a Gondola.

- Lomnici úr, az ügyészség megfogalmazása szerint a politikus magatartása a „lopás bűncselekménye törvényi tényállásának megvalósítására alkalmas”. A hatóság „gyanúsítottként hallgatta ki” a politikust, a jogi aktust pedig úgy összegezték, hogy a főügyészség „gyanúsítást közölt" a politikussal. Az ártatlanság vélelmét mennyiben érinti, hogy az adott személyt tettesnek nem, de gyanúsítottnak nevezheti a nyilvánosság?

-  Ártatlanság vélelme jelen esetben is irányadó elv természetesen büntetőjogi értelemben, ezzel párhuzamosan sokan úgy gondoljak azonban, hogy a cselekmény jelentőségét a kormányfő erősen relativizáni igyekszik.
A szóban forgó jogi vélelem az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdéséből és a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 1. §-ából következik: senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg bűnösségét a bíróság jogerős ügydöntő határozata meg nem állapítja.

A „gyanúsított” kifejezés ugyanakkor eljárástechnikailag jelen esetben helyes

lehet, a „tettes” vagy „bűnös” használata pedig formálisan sértené az elvet. 
A gyakorlatban azonban ez az ügy messze nem „tiszta jogi technikai kérdés”. A rendelkezésre álló adatok - sajtóból megismert módon - arra utalhatnak, hogy 2024. június 21-én hajnalban az Ötkertben a jelenlegi kormányfő

erőszakosan elvehette egy férfi telefonját

- aki videózta őt -, majd később szándékosan

a Dunába dobta,

amit utóbb a miniszterelnök nem erősített meg. A készüléket búvárok emelték ki, az adatok kinyerhetők voltak. A sértett

következetesen két pofonról is beszámolt,

és az eredeti nyomozás

garázdaság/rongálás

gyanújával indult – csak később minősítették át

lopássá.

Magyar Péter a terhére rótt cselekmény kapcsán a bűnösségét tagadja, érdemi védekezést terjesztett elő, és az egész eljárást „politikai provokációnak” és „karaktergyilkosságnak” nevezi. Ugyanakkor ő maga kérte a mentelmi joga felfüggesztését a Tisza frakciótól az Országgyűlésben, és közben miniszterelnökként rendre olyan stílusban nyilatkozik, mintha az ellene folyó eljárás

valami abszurd politikai üldözés lenne,

miközben a tényállás egy közönséges, erőszakos telefonelvétel és eldobás körül forog. Ez a kettős beszéd – „én vagyok a törvényesség bajnoka, de ha engem érint, akkor az csak Orbán-féle leszámolás” – komolyan

erodálja a közvélemény szemében az ártatlanság vélelmének automatikus elfogadását.

A nyilvánosság jogosan használhatja a „gyanúsított” kifejezést, és jogosan mutathat rá arra, hogy a magatartás a lopás (vagy akár súlyosabb) tényállásának megvalósítására alkalmas. Az ártatlanság vélelme nem azt jelenti, hogy a tényeket, a videókat, a sértett állításait és a hatósági minősítést ne lehetne kritikai éllel tárgyalni. Magyar Péter esetében a jogi státusz (gyanúsított) és a politikai önbemutatás (a „tiszta kezű” elszámoltató miniszterelnök) közötti szakadék különösen feltűnő. A vélelem védi őt a jogerős ítéletig, de

nem kötelezi a közvéleményt arra, hogy naivan higgyen

a kormányfő tagadásának és hárításának.

- Az áldozat nyilvános, videós vallomása szerint két pofont is kapott a személytől. Ha ez bebizonyosodik, elképzelhető-e, hogy a "lopás" helyett más gyanúsítás fogalmazódjon meg?

- Igen, elképzelhető. A lopás (Btk. 370. §) lényege: idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. Tipikusan

erőszak nélküli

elvétel. Ha a sértett állítása (két pofon, erőszakos elvétel) bizonyítást nyer, és az erőszak a dolog megszerzésére vagy megtartására irányult, a minősítés változhat

rablásra

(Btk. 365. §: idegen dolog elvétele vagy megtartása erőszakkal vagy fenyegetéssel az élet vagy testi épség ellen).

Más lehetséges minősítések:
• garázdaság (Btk. 339. §) + könnyű testi sértés (ha a pofonok nyolc napon belül gyógyuló sérülést okoztak, és a magatartás alkalmas volt megbotránkozás keltésére);
• kényszerítés;
• vagy a lopás és a testi sértés/garázdaság halmazata.
Az eredeti nyomozás

garázdaság és rongálás gyanújával

indult; később minősítették át lopássá (kisebb értékre elkövetett vétség,

max. 2 év szabadságvesztés).

A sértett nyilvános sajtónyilatkozataiban és interjúiban

ismételten a két pofont és az erőszakos elvételt

hangsúlyozta. A hatóság a rendelkezésre álló bizonyítékok (tanúk, felvételek, a telefon adatai, búvárok által kiemelt készülék) alapján bármikor módosíthatja a minősítést a nyomozás során. A minősítés véglegesítése a vádemeléskor, illetve a bírósági szakban dől el. 

- "A köztörvényes bűnözők nem politikai foglyok" - fogalmazott politikusi nyilatkozatában a gyanúsított. A gyanúsítottnak mennyi ideje van arra, hogy ilyen stílusban nyilatkozzon, a hatóságnak pedig mennyi ideje van arra, hogy tovább lépjen, azaz elképzelhető-e az ügy négy évvel való meghosszabbítása?

- A gyanúsított minden esetben a védekezéshez való jog és a szólásszabadság keretei között szabadon nyilatkozhat – akár élesen, politikai stílusban is –, amíg az nem minősül az eljárás akadályozásának, hamis tanúzásra felbujtásnak vagy más bűncselekménynek. Nincs külön „stílusbeli” időkorlát; a „köztörvényes bűnözők nem politikai foglyok” típusú kijelentés (2026. november 10., Fidesz-es „politikai foglyok” listára reagálva)

a vélemény szabad kifejezése,

nem eljárási tilalom. 

A hatósági határidők:
• A nyomozás határideje a gyanúsított első kihallgatásától számít. Kisebb súlyú bűncselekményeknél (max. 3 év szabadságvesztés) a 2025. szeptember 1. után indult ügyekben jellemzően 1 év + legfeljebb 6 hónap meghosszabbítás; korábban indult ügyekben a régi 2 éves alap + meghosszabbítás volt irányadó. Speciális esetekben (bonyolultság, sok érintett stb.) hosszabbítás lehetséges. 
• Az elévülés (Btk. 26. §) a büntetési tétel felső határa, de legalább 5 év. Kisebb értékre elkövetett

lopás vétségénél (max. 2 év) így legalább 5 év.

Az elkövető elleni eljárási cselekmények félbeszakítják az elévülést, amely újrakezdődik. 
Négy évvel való „meghosszabbítás” elvileg lehetséges összetett ügyekben vagy ismételt félbeszakításokkal, de ennél a viszonylag

egyszerű, jól dokumentált incidensnél (egy telefon, egy helyszín, ismert tanúk)

nem tipikus. A fő korlát az elévülés és a nyomozási határidők betartása; a bírósági szak további időt adhat az eljárásnak. Az ügy a mentelmi jog miatti késedelem után 2026 őszén indult újra érdemben, így a 2024-es elkövetéstől számított idő már számításba veendő, a bírói gyakorlat alapján akár mint enyhítő körülmény is.

 

Címkép: Illusztráció - Gondola