Hegedűs hadnagyok a választási kampányban

Ukrajna hosszú idő óta nemcsak a politikába, hanem a politikai hatalmat befolyásoló más területekre is kémeket, informátorokat, ügynököket telepít, komoly fekete pénzeket költ el, nemcsak Magyarországon, hanem máshol is - mondta el Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Öt YouTube csatornán sugárzott interjúban.

A kémkedést a második legrégebbi mesterségnek nevezik a világban.

Ez a második néhol átfedésben van ez elsővel, a prostitúcióval, hiszen a Mata Harik-k nem ritkák a hírszerzésben. Mézes csapda – így nevezik azt a műveletet, amelyben csinos nőt vetnek be avégből, hogy egy-egy kémet lebuktassanak.

Noha a kommunizmusban életveszélyes volt a hazaárulás, akkor is rátévedtek néhányan erre a szörnyű tévútra. A középkorban egyértelmű volt az ellenséggel való összejátszás megbüntetése: az egyik legismertebb példa Hegedűs hadnagy esete, amelyet Gárdonyi Géza írt meg az Egri csillagokban.

Az árulót a majdnem teljes várvédő sereg előtt húzták bitóra.

A büntetés mellett egyben figyelmeztetéssel is szolgálva.

Ma nem ennyire egyértelmű a büntetés.

A hazaárulást is relativizálta a huszadik század. Valószínűleg ennek elérése is egy befolyásolási művelet eredménye volt nemcsak nálunk, hanem egész Európában. Valakiknek érdekük volt, hogy az ellenségnek végzett kémkedés ne legyen ennyire kockázatos.

Ellenségnek? Hoppá! Ezt is relativizálta egy befolyásszerző művelet.

Ma már hivatalosan csak ellenérdekelt fél van.

Az ellenség szó már nem fér bele a PC: a politikailag korrekt beszédmódba.

Érdemes erre is felfigyelnünk: a PC lehetetlenné teszi a kommunikációt, így a szellemi támadások elleni védekezést is. Ennek elérése is valakiknek az érdeke volt.

Két ukrán informatikai ügynököt építettek be a Tisza Pártba, ez nem azt jelenti, "hogy bennünket a Tisza Párt érdekel, bennünket az ukrán kémek érdekelnek, akárhova menne” – tisztázta országjárásán a miniszterelnök.

Lényeges, hogy az „informatikai ügynök” után kimondta a „kém” szót is: ne legyen enyhítés. Aki alattomosan beépül, híreket szerez és továbbít, az kém akkor is, ha láthatóan csak informatikusként ügyködik.

Orbán Viktor hozzátette: az ukránok nyilvántartanak minden olyan magyar embert, akikről azt gondolják, hogy Ukrajna számára értékesek lehetnek. Például

egy népszavazáskor, amikor majd döntünk Ukrajna európai uniós csatlakozásáról,

ukránbarátként befolyásolhatók vagy elérhetők.

Az egyik legvisszataszítóbb befolyásszerző művelet az "idegen zászló".

Ennek alkalmazói nálunk, hazánkban piros-fehér-zöld zászlót lobogtatnak, és azt hazudják, hogy magyar érdeket képviselnek, sőt ők az igazi magyarok. Volt olyan párt a rendszerváltozásban, amelyik falragaszán az egyetlen magyar betűtípust, a tótfalusit alkalmazta, és leírta: „Szabad nép tesz csuda dolgokat.”

Színtisztán hazafiasnak látszó propaganda, ám idegen érdekeket rejtett.

Ha valaki ma egy felvonulást „nemzeti”-nek nevez, érdemes óvatosnak lennünk.

Az „idegen zászló” nem feltétlenül zászlót jelent: népdalokat, más magyar jelképeket is, hazafias verseket is alkalmaznak. Annak idején a sorkatonaság eltörlése mellett kampányoló szélsőség bedobta a népdalt: „Csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret”, tehát aki nem szereti, ne jöjjön.

Nagyon cseles tud lenni a demagógia, gyakran a tapasztalt emberek is bedőlnek neki.

Dobó Istvánéknak annak idején „könnyű” volt,

az ellenség ágyúval, jatagánnal támadott. Látszott messziről, hogy ki az „ellenérdekelt fél”.

Ma platóról szónokol, szeretetpártinak mondja magát.

És veszélyesebb, mint annak idején az oszmán ármádia volt.

Főképen: Janicsárok.