Jubileumi tanévét kezdte meg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Szerző: MTI; Gondola
2026. október 3. 14:38
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke rámutatott: a sapientiás hallgatók már egy olyan Erdélyben születtek, ahol van magyar egyetem, számukra természetes, hogy lehet magyarul tanulni, kutatni, vitázni, diplomát szerezni. Felidézte az alapítás nehéz folyamatát és azt, hogy az utóbbi három és fél évtizedben az erdélyi magyarságnak

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elmúlt 25 éve Magyarország és az erdélyi magyarság közös eredménye, sikere - hangsúlyozta Tonk Márton rektor az erdélyi magyar magánegyetem jubileumi tanévének megnyitóján pénteken Marosvásárhelyen.

"Mi itthon büszkék vagyunk erre az eredményre. És meggyőződésem, hogy otthon is

méltán lehet mindenki büszke

erre a megvalósításra és annak jövőbeli sikerére" - fogalmazott a rektor az erdélyi és az anyaországi magyarságra utalva.

A magyar állam által fenntartott felsőoktatási intézmény 2001. október 3-én nyitotta meg kapuit, azóta évente megtartja az Egyetem Napját. A pénteki zártkörű rendezvényen a felsőoktatási intézmény oktatói, hallgatói és meghívottjaik vettek részt. A felszólalók méltatták az elért eredményeket.

Tonk Márton elmondta: a felsőoktatási intézmény négy oktatási helyszínén csaknem

2500 egyetemi hallgató és mintegy 230 főállású oktató

kezdi el az új tanévet. A Brian élete című film ikonikus kérdését, a "Mit adtak nekünk a rómaiak?"-at parafrazeálva számba vette, hogy mit adott a Sapientia EMTE az erdélyi magyarságnak és a felsőoktatásnak.

Hangsúlyozta: az egyetem a jelenleg Romániában magyar nyelven tanuló fiatalok egynegyede számára kínál továbbtanulási lehetőséget. A

Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön

működő négy karral egész Erdélyt lefedi. A négy karon összesen 36 alapképzés és 15 mesterképzés van, idéntől pedig egy doktori iskolával is bővült a kínálat.

A Sapientia EMTE számos hiányterületen is, elsősorban a műszaki és a mérnöktudományokban indított magyar nyelvű képzést. Hiánypótlónak nevezte például az agrár- az erdő-, a kertész- és a környezetmérnöki, a tájépítészeti, a biotechnológiai és a lézersebészeti képzést.

Az egyetem által "döntő lökést" kapott az

önálló magyar felsőoktatás Székelyföldön

- mondta. Az itteni karokon tanuló tehetséges erdélyi magyar fiatalok többsége ráadásul társadalmi, szociális és gazdasági okok miatt máshol nem tudna egyetemre járni - tette hozzá. Az egyetemről már csaknem 8000 olyan okleveles magyar értelmiségi szakember került ki, aki alapképzésben részesült, és 1150 olyan, aki mesterképzésben is.

Tonk Márton az elmúlt 25 évért elsőként az egyetem oktatóinak, diákjainak mondott köszönetet, és megköszönte a mindenkori magyar kormány támogatását. Rámutatott: az egyetem értékteremtő, oktatási és közösségmegtartó munkáját a Tisza-kormány is elismeri. Magyar Péter miniszterelnök egy közelmúltbeli levelében közölte vele, hogy prioritásként kezelik az erdélyi magyarság és a Sapientia további támogatását.

Kató Béla nyugalmazott erdélyi református püspök, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke arról beszélt, hogy aki iskolát, egyetemet alapít, az maradni akar, és azt akarja, hogy mások is maradjanak,

az erdélyi magyarság megmaradjon.

Ezt akarják az egyetemet alapító történelmi egyházak püspökei, az erdélyi magyar politikai képviselet és a mindenkori magyar kormány is - mondta. De az egyházaknak, a romániai és magyarországi politikai vezetőknek, értelmiségieknek "kötelességük és feladatuk" megteremteni a feltételeket is ehhez - tette hozzá.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke rámutatott: a sapientiás hallgatók már egy olyan Erdélyben születtek, ahol van magyar egyetem, számukra természetes, hogy lehet magyarul tanulni, kutatni, vitázni, diplomát szerezni. Felidézte az alapítás nehéz folyamatát és azt, hogy az utóbbi három és fél évtizedben az erdélyi magyarságnak

számos intézményt kellett létrehoznia, megőriznie, visszaszereznie,

és az elért eredmények mellett most is van bőven feladat.

Az egyetemi hallgatók előtt álló egyik nagy kihívás a magyar és a román közbeszéd "rémes állapota" - mondta. Rajtuk múlik, hogy milyen lesz a holnap közbeszéde, közélete, hogy Erdélyben újra "Tündérkert lesz vagy zártosztály" - tette hozzá.

Az ünnepségen házigazdaként Domokos József, a Marosvásárhelyi Kar dékánja is köszöntötte a jelenlévőket, majd díjazták az egyetem oktatóit, munkatársait. A Sapientia Emlékérmet Szép Sándor emeritus professzor, a Kiváló Kutatói-díjat pedig Szilágyi László oktató kapta meg. Emeritus professzori címben Dávid László és Kovács Kázmér professzorok részesültek. Az ünnepség keretében az egyetem campusán felavattak egy Nyárádmentéről megmentett és felújított székelykaput.

Címkép: Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora beszédet mond az egyetem megalapításának 25. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a koronkai campuson 2026. október 2-án. MTI/Kiss Gábor

 

Podcast