Orbán Viktor: a szankciók alóli felmentés addig van, amíg Donald Trump az elnök és én a magyar miniszterelnök
A kormányfő arra a felvetésre, hogy a szankciók alóli mentesség időtartama ügyében összevissza beszéd van, azt mondta, az elnök meghallgatta, és közölte, "értem, megadom" a mentességet.
Ez azt jelenti, hogy "amíg ő az elnök ott és én vagyok a miniszterelnök, ez addig van. Amikor a feltételek megváltoznak, újra kell tárgyalni" - fogalmazott, hozzátéve, ha ez húsz év lesz, akkor húsz évig tart a megállapodás.
Elmondta, "kigondolta", hogy meglesz a megállapodás, amikor Donald Trump egy interjúban azt mondta, nem adott felmentést Magyarországnak a szankciók alól. Ezt azzal magyarázta, hogy az amerikai elnök üzletember, ha valaminek fölnyomja a tétjeit, akkor lehet tudni, hogy meg akar állapodni.
Ugyanakkor úgy folytatta, az amerikai elnöknél olyan nincs, hogy "előre megegyezel és csak eljátsszuk", mert mindent nyitva hagy az utolsó pillanatig. Én azért mentem oda, hogy majd akkor zárja le ezt a kérdést, amikor azt gondolja, hogy neki jó, de közben nekünk is jó legyen - mutatott rá Orbán Viktor.
Közölte,
Trump elnöknél nem érdemes blöffölni, üzletember, "átlát rajtad egy pillanat alatt", és olyan ember, aki nem szereti, ha átverik. Elmondta, ezért előre bemondta a tétjeit: térdre esik a magyar gazdaság, ha maradnak az amerikai szankciók.
A miniszterelnököt arról is kérdezték, hogy az amerikai külügy hivatalos tájékoztatója szerint összesen 7 ezer milliárd forintért vesz Magyarország az Egyesült Államoktól erőművet, erőművi üzemanyagot, LNG-t és hadiipari eszközöket.
Erről azt mondta,
ezt inkább "tól-ig" jelleggel kell érteni, ugyanis nincs egy meghatározott fix összeg, hanem területek vannak, ahol együttműködést alakítottak ki, és ennek az együttműködésnek lesz pénzügyi következménye. Jelezte azt is: ebben a csomagban nincs benne az sem, hogy amerikai beruházások jönnek majd Magyarországra.
Úgy fogalmazott: "mindegy mit ír le az amerikai külügy", az Egyesült Államokban elnöki rendszer van, ezért a külügy vagy bármelyik másik minisztérium technikai megvalósítást végez. "Ezért az a fontos, hogy mit mond az elnök, nem az, amit leírnak" - jegyezte meg.
Arra a felvetésre, hogy a magyar kormány is így működik-e azt válaszolta: egyáltalán nem, hiszen Magyarországon parlamentáris rendszer van és nem elnöki.
Ugyanakkor felidézte: 2010-ben amikor először nyert a Fidesz-KDNP kétharmaddal, akkor több megbeszélést is tartott a hatalmi szerkezet esetleges átalakításáról, többek között Martonyi János - volt külügyminiszter - részvételével és megvitatták, hogy átmenjen-e Magyarország valamifajta elnöki vagy kormányzói rendszerbe. Végül is abban maradtunk hogy "nekünk a parlamentáris rendszer passzol" - mondta, felidézve azt is, hogy a választási győzelmek után minden alkalommal fölvetette, hogy változott-e ez a vélemény. "Az eklézsiát mindig meg kell reformálni, ez a helyes hozzáállás a politikában is" - indokolt.
Szólt arról is, hogy versenyfutás van az országok között, hogy a januárban hivatalba lépett amerikai elnökkel minél hamarabb találkozzanak.
A miniszterelnök azt mondta, ő egy másik stratégiát választott, mivel régi kapcsolata van az elnökkel, csak akkor akart találkozni vele, ha elkészül egy komoly megállapodási csomag és minden fontos magyar-amerikai ügyet asztalra lehet tenni. Ehhez társultak még a nemrégen bevezetett amerikai szankciók, ami alól ki kellett manőverezni az országot - közölte.
Az amerikai pénzügyi védőpajzsról azt mondta:
"akkor hívjuk le, amikor akarjuk" és "olyan formában, amiben akarjuk". Jelezte: abban állapodott meg az elnökkel, ha bármilyen pénzügyi nehézsége van Magyarországnak, akkor valamelyik eszközből lehívhatjuk azt, amelyikre szükségünk van. Magyarország nem kerülhet olyan pénzügyi helyzetbe, ami nehézséget okoz a magyar gazdaságban, mert ebben az esetben az Egyesült Államok, illetve annak elnöke ott áll Magyarország mögött és segít
- rögzítette.
Arra, hogy van-e limitösszeg elmondta: nincs, szerinte az az összeg, amire a stabilitás érdekében szükségünk van, 10-20 milliárd dollár vagy euró lehet.
Úgy értékelt: Brüsszel ma ellenséges szemmel tekint Magyarországra, mint egy olyan országra, amely akadályt jelent a céljai elérésében. Magyarország pénzügyi kitettségét növeli a Brüsszellel való negatív viszony és javítja az Egyesült Államokkal való jó viszony - tette hozzá.
Közölte azt is: Magyarország öt éven át vásárol évi négyszáz millió köbméter gázt az Egyesült Államoktól, valamint amerikai nukleáris fűtőanyagot is vesz, mert jobb, ha olyan atomerőművünk van, ami több típusú fűtőanyagot tud befogadni. Emellett megvesszük az elhasznált nukleáris fűtőanyagok tárolására szolgáló, a jelenleginél jobb amerikai technológiát is - mondta.
A kormányfő kitért arra is:
napirenden van az orosz-amerikai csúcstalálkozó Budapesten. Szerinte az amerikai-orosz megegyezés nem lehetetlenült el, tárgyalnak a delegációk, amibe bizonyos mértékig Magyarország is be van vonva, "tudunk bizonyos dolgokat".
Most a terület kérdésén akadt el a tárgyalás - árulta el, megjegyezve, hogy Donyeck megyének 22 százaléka nincs orosz megszállás alatt még. Hangsúlyozta: nem adta fel a békemissziót és az oroszokkal való kapcsolatban is próbál abba az irányba hasznos lenni, hogy a megállapodás létrejöjjön.
Orbán Viktor leszögezte, hogy Magyarországnak nincs semmilyen politikai kitettsége Oroszország felé. "Történelmi kitettségünk van, az nem ugyanaz" - fogalmazott. Kiemelte, hogy a magyar politikai döntésekre az oroszok nem tudnak befolyást gyakorolni, a magyar kormány politikai döntéseit kizárólag "mi hozzuk meg a magyarok szempontjai alapján".
A kormányfő elmondta, 2008-ig azt gondolta, hogy van értelme annak, hogy a nyugati világ keleti irányba előrenyomuljon és minél több országot stabilizáljon. Szavai szerint 1990 és 2008 között azonban Ukrajna nem tudott eléggé megerősödni.
Hozzátette,
a bukaresti NATO-csúcson az Egyesült Államok támogatta Ukrajna NATO-hoz való csatlakozását, de Európa nem. Hangsúlyozta, ezután tárgyalt 2009-ben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és megállapodtak az együttműködés kereteiről, arról, hogy történelmi kérdéseket nem hoznak elő, és arról, hogy felállítanak egy közvetlen vonalat és minden évben találkoznak. Így is volt egész addig, amíg a "szankciós világ el nem jött".
Orbán Viktor arról is beszélt, a jövőben a legfontosabb szuverenitási elemek közé emelkedik az adatszuverenitás, Magyarországnak adatszuverén országnak kell lennie, ehhez adatgyűjtő rendszerek, azaz saját műhold kell. Hozzátette, amerikai technológiai alapon hozzák létre a műholdat.
Közölte, jövő héten megy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához, és remélhetőleg megállapodást ír alá velük egy 70-80 milliárd forintos kisvállalkozói adócsökkentési csomagról. Hozzátette, a Széchenyi Kártya kamatát már csökkentették, ez "jövőre kerül igazán sokba", 300 milliárd forintba, a Demján Sándor Programban biztosított kedvezmények 130 milliárd forintot tesznek ki.
Azt mondta, a választásokkor jó néhány dolgot vállaltak, és egyetlen célt sem akarnak feladni. Ezeket az összegeket "elő kell szedni valahonnan", és ennek az az ára, hogy 3,7 százalék helyett 5 százalék lesz a költségvetési hiány - fejtette ki, jelezve, hogy jövőre is 5 százalékos hiánnyal terveznek.
Orbán Viktor a háborúval magyarázta a gazdasági növekedés vártnál alacsonyabb mértékét. Ha nincs háború, akkor a magyar gazdaság növekedése háromszor nagyobb lenne, ezért az ország elemi érdeke, hogy lezárják a háborút - mondta, megjegyezve, 1 százalékos növekedés 400 milliárd forintot "állítana elő" a költségvetésnek.
Arra a felvetésre, hogy az átlagnyugdíj az átlagos bérek 53 százalékát teszi csak ki, úgy reagált: nem a bérekhez, hanem az árakhoz kell mérni a nyugdíjakat.
"Az a helyzet, hogy a nyugdíjak nem vesztették el az értéküket. Nincs egy olyan nyugdíjas sem Magyarországon (…) akinek ma a nyugdíja kevesebbet érne, kevesebb dolgot tudna magának abból megengedni, mint 2010-ben. Csak olyan nyugdíjas van Magyarországon, aki többet tud magának megengedni, vagy ugyanannyit." - mondta.
Hozzátette:
a 13. havi nyugdíjat is visszavezették, jövőre pedig várhatóan a 14. havi nyugdíj első heti részét fogják megkapni a nyugdíjasok. Úgy értékelt: a magyar nyugdíjrendszer átláthatatlan és vannak benne belső igazságtalanságok, de a rendszer megbontása nagyobb kockázattal jár, mintha a mostani ösvényen haladnánk tovább, a mostani ösvény pedig azt jelenti, emeljük a nyugdíjakat.
A KSH javított szegénységi adatairól amelyek szerint 2024-ben a lakosság közel 20 százalékát érintette szegénység vagy társadalmi kirekesztődés és minden ötödik gyerek mélyszegénységben, vagy szegénység által fenyegetve él, Orbán Viktor úgy értékelt: a helyzet nem jó, de jobb, mint volt, és nem értett egyet azzal, hogy ez az EU-ban kirívóan rossz adat lenne. "Jó pályán vagyunk, nem értük el a célunkat, rengeteget kell dolgozni, de a pálya jó" - fogalmazott, hozzátéve, hogy szegénységügyben "abszolút" jó pályán vagyunk. Azt is kijelentette: nincs olyan gyermek Magyarországon, akit családtámogatás nem ér el.
Az ársapka esetleges kivezetéséről azt mondta, nem az számít, mi az ő szándéka, hanem az, hogy lesz-e rá lehetőség. Ha az infláció tartósan magas marad Európában vagy a nyugati világban, akkor együtt kell élni az azt kezelő eszközökkel is - érvelt. Ha nem lenne ársapka, akkor a tej és a liszt 50, a tojás 40, bizonyos tejtermékek pedig 130-140 százalékkal lennének drágábbak - hívta fel a figyelmet. Azzal az élelmiszerárszinttel, ami az ársapka nélkül lenne, Magyarország nem tud együtt élni - mutatott rá.
Leszögezte, hogy szerinte a főváros a hagyományos költségvetési gondolkodás logikája szerint már régen csődben van, csak "megoldják". Budapest egy nagyon gazdag város, valójában tele van pénzzel, jelenleg több száz, akár az ezermilliárd forintot is elérő, az országos költségvetési pénzből finanszírozott beruházás zajlik Budapesten.
"Tehát a főváros az elmúlt 15 évnek a legnagyobb nyertese" - mondta. Amikor a főváros azt mondja, hogy őt igazságtalanul kezeli a kormányzat, akkor "csoda, hogy nem szakad le a plafon"
- jelentette ki a miniszterelnök.
Arra a felvetésre, hogy megpróbálnak-e megegyezni Budapesttel, azt felelte, hogy nem megegyezni kell, hanem kormányozni kell a várost. Hangsúlyozta, ha a főváros vezetése nem tudja megoldani a helyzetet, akkor a kormány segíteni fog.
Matolcsy György volt jegybankelnökről és a Nemzeti Bank működéséről beszélve úgy fogalmazott, hogy még nem lát tisztán az ügyben, ráadásul nagyon erős az érzelmi viszonya a volt MNB-elnökhöz. Kiemelte, hogy rengeteget köszönhet Matolcsy Györgynek, a jegybank egykori vezetője Magyarországot is többször mentette meg olyan nehéz helyzetekben, amelyekből "szerintem rajta kívül talán senki sem tudta volna kihúzni az országot".
Hangsúlyozta: a vizsgálatok eredményét meg kell várni és utána kell ítéletet alkotni, de - mint mondta - ha onnan eltűnt akár egy forint is szabálytalanul, akkor annak gazdája kell, hogy legyen, azért valakinek szorulnia kell, és "annak szoros is lesz".
Orbán Viktor hangot adott annak a véleményének is, hogy 2010-ben a választók nagy része az eszére hallgatott, ezért hívták vissza őket kormányozni.
"Egy nagy része szerintem most is azért fog kitartani mellettünk, mert az eszére hallgat" - tette hozzá.
A Tisza-applikációval kapcsolatos adatszivárgási ügyre vonatkozó felvetésre azt mondta: ő maga is tanulja, hogy mit jelent az adatszuverenitás, annak megértése sem egyszerű, hogy mivel állnak szemben. Az orosz hekkerek feltűnéséről a külügyminisztériumban kijelentette: akkor nem gondolkodott, odaküldte az összes megfelelő szakembert. Az adatgazdának meg kell védelmeznie az adatokat - rögzítette, hozzátéve, nem érti, miért az ukránoknak kellett ilyen programot készíteniük.
Arra, hogy miért nem akar vitatkozni Magyar Péterrel, a Tisza Párt elnökével, azt mondta: van kihívója, nem Tisza Pártnak hívják, hanem Brüsszelnek. A Tisza egy projekt, amit Brüsszelből építettek fel, onnan finanszírozzák, ott vannak az erőközpontok, amelyek életben tartják, és aki a Tisza Pártra szavaz, az Brüsszelre szavaz. Ennek a kígyónak a feje Brüsszelben van, vele vitatkozik, a magyar helytartókkal, megbízottakkal nem
- rögzítette.
A miniszterelnök azzal hárította a kihívója, Magyar Péter jellemzésére vonatkozó kérdést, hogy ez nem az ő dolga. Látok dolgokat, szerintem más is látja, néha kénytelen vagyok a politikai csihi-puhi miatt mondani valamit, nem esik jól - fogalmazott.
Kérdezze meg a korábbi feleségét - válaszolta arra a kérdésre, méltó kihívónak tartja-e a Tisza Párt elnökét.
A judícium, az ítélőképesség hiányát említette akkor, amikor arról kérdezték, mennyire fáj még a kegyelmi ügy. Orbán Viktor kifejtette, a köztársasági elnöknek nem kellett volna kegyelmet adnia, azt kellett volna mondania, hogy bízik a bíróság ítéletében. Semmiképpen nem kellett volna azt a terhet magára vennie, hogy "egy ilyen morális, érzékeny, legfontosabb ügyet tartalmazó kérdésben ő egymaga a bíróság helyett dönt" - jelentette ki.
A kormányfő azt mondta, "emberekből épít várat", és nagyon erős tartóoszlopokat ütöttek ki ebből az építményből, az ország, a nemzet, a jobboldal szempontjából óriási veszteség a két nő távozása a politikából.
"Minden egyes eleme fáj" - fogalmazott.
Kérdésre cáfolta, hogy visszahívta volna Varga Judit korábbi igazságügyi minisztert a politikába.
A műsorvezető Rónai Egon a beszélgetést annak felidézésével kezdte, hogy Orbán Viktor 15 éve nem adott interjút az ATV-nek, majd a csaknem másfél órás interjú végén azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy eljön-e legközelebb is. Orbán Viktor azt válaszolta: azt kéri, hogy az ATV "ne fogadjon el külföldről pénzt", és akkor eljön.
"Ez ügyben mi nem fogunk változni" - reagált Rónai Egon.
