Besúgók Erdélyben a Ceausescu-diktatúrában
Nemcsak verseket, regényeket, esszéket, novellákat írtak a Ceausescu-diktatúra alatt az erdélyi irodalmi életben, hanem jelentéseket is, Ez utóbbiakat tárja fel egy most kezdődő kutatómunka. A történészek az akkori politikai, társadalmi környezet is be akarják mutatni majdani összegzéseikben.
Szakmai tényfeltáró bizottság alakult az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásainak vizsgálatára - közölte a Méhes György-Nagy Elek Alapítvány csütörtökön az MTI-vel.
A Méhes György-Nagy Elek Alapítvány és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként megalakult az a történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság, amely 2026 januárjában megkezdte munkáját.
A bizottság feladata
az 1989 előtti időszak erdélyi magyar irodalmi és kulturális életének állambiztonsági vonatkozású történeti feltárása,
különös hangsúlyt helyezve a bukaresti CNSAS szaklevéltárában őrzött iratok feldolgozására.
A kutatási program egy több hónapos előkészítő folyamat eredménye, amely a két intézmény közötti szakmai együttműködés keretében valósul meg.
A kutatás szakmai irányítását egy közös bizottság látja el, amelynek felállításáról az ÁBTL közreműködésével döntött az Alapítvány kuratóriuma legutóbbi ülésén - olvasható a közleményben.
A hattagú szakmai bizottság koordinátori és irányítási feladatait az ÁBTL munkatársa, Bandi István történész, tudományos kutató látja el. A bizottság további tagjai: Benkő Levente történész, tudományos kutató, újságíró, szerkesztő; Fodor János történész, tudományos kutató; Főcze János történész, tudományos kutató; Jánosi Csongor történész, tudományos kutató; valamint Nagy Levente irodalomtörténész. A bizottság védnöki teendőit Csendes László, a Szekuritáté Irattárait Vizsgáló Országos Bizottság tagja látja el.
A közlemény idézi Bandi István történész kutatót, aki elmondta: "Magyarországon az evangélikus egyház tényfeltáró bizottsága az ÁBTL-lel együttműködésben közel két évtizedes, sokrétű kutatómunkával tárta fel és hozta nyilvánosságra decemberben az egyház és a kommunista állambiztonság kapcsolatának történetét. Ez a példa azt mutatja, hogy az ilyen horderejű feltárások
nem gyors válaszokkal, hanem hosszú időn át végzett, felelősségteljes és több szempontot integráló munkával valósíthatók meg.
Mi ugyanezt a szakmai alázatot és alaposságot kívánjuk érvényesíteni az erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet állambiztonsági múltjának vizsgálatában is".
Nagy Elek, az alapítvány alapítója hangsúlyozta, hogy "egy ilyen kutatás eleve hosszú időtávra tervezett folyamat: a források feltárása, értelmezése és történeti összefüggéseik megértése láthatóan sok időt igényel. Éppen ezért a cél nem az, hogy szenzációhajhász részletek vagy félkész információk kerüljenek nyilvánosságra, hanem az, hogy a kutatás lezárását követően, kontextusba helyezett, megalapozott eredmények legyenek bemutathatók - mert csak így válhat a múlt feldolgozása a jövőt építő párbeszéd alapjává".
Az alapítvány megfelelő időközönként tájékoztatást fog adni a kutatás menetéről, valamint annak lezárultát követően
átfogó, hiteles és tudományosan megalapozott eredményeket fog nyilvánosságra hozni
- tartalmazza az összegzés.
Főkép: Ceausescu a hatvanéves Szovjetuiniót köszönti Moszkvában szovjet elvtársai előtt. Fotó: Wikipedia
