Orbán Viktor: kuruc vagyok, és csak a nemzeti politika érdekel

Sohasem hátrálok meg, kuruc vagyok, és csak a nemzeti politika érdekel, se pénz, se az európai pozíciók, se a nemzetközi elismerés nem csábít - jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz szombati kongresszusán újraválasztott pártelnök, aki azt ígérte, a következő egy évben azért dolgozik majd, hogy

a Fideszt rendezett, korszerűsített és győzelemre esélyes pártként adja át a fiataloknak.

Orbán Viktor a Budapest Kongresszusi Központban tartott eseményen megköszönte a küldötteknek a bizalmat és arról beszélt: soha nem rejtette véka alá, hogy a szuverén Magyarország megteremtését tekinti személyes küldetésének.

A volt miniszterelnök hangsúlyozta: a Fideszre és a KDNP-re is mindig úgy gondolt, mint a szuverén Magyarország célját értő olyan bajtársak közösségére, akik készek ezért évtizedeket áldozni az életükből.

Felidézte: a Fideszt 1988-ban alapították, és 22 évig vártak arra, dolgoztak azért, hogy megkapják azt a kormányzati hatalmat, amellyel a szabadság mellé a szuverenitást is megszerezhetik Magyarországnak. Hozzátette: 2010-ben eljött a Fidesz-KDNP ideje, és úgy érezte ez Magyarország utolsó esélye is, "mielőtt betagozná és

elnyelné a nyugati globalista liberális világ feneketlen bendője".

Orbán Viktor azt mondta: ő tudta, hogy húsz évre lenne szükségük, és azt is tudta, "hogy fájdalmasan nehéz lesz". A "migránsinváziót", Covid-járványt és a háborút említve úgy értékelt: az egymásra halmozódó bajok ellenére Magyarország 16 évig jól harcolt, de a "többség végül áprilisban letette a fegyvert".

Megjegyezte: nincsenek illúziói, ismeri az ellenfeleit, ezért tudja, mi vár Magyarországra. Szerinte

a "hatalomra jutott liberálisok kinyitják a kapukat, jönnek az idegenek és kizsebelik Magyarországot".

Arra is kitért: tudja, hogy a frakcióhoz hasonlóan a Fidesz élén is meg kell történnie a nemzedékváltásnak. "Jöjjenek a fiatalok, negyvenesek meg harmincasok, akik hajlandóak beletenni 30-40 évet az életükből a haza szolgálatába." - hangoztatta a pártelnök, jelezve, azért dolgozik majd, hogy ez minél hamarabb megtörténjen, és egy új, nagy korszak kezdődhessen a Fidesz életében.

Ezért kérte hogy most csak egy évről döntsenek a pártelnöki poszt tekintetében - hangsúlyozta.

Kijelentette azt is: becsületbeli ügynek tartotta, hogy a vereség után lemondjon, de ne álljon félre.

"Becsületbeli ügynek tartom, hogy a Fideszt rendezett, korszerűsített és győzelemre esélyes pártként adjam át a fiataloknak. És ezt a munkát el is fogom végezni"

- ígérte.

A küldötteknek azt üzente: tudják, hogy semmi kedve megváltozni, nem tesz se fél, se teljes fordulatot.

"Nem fogok herevere partikra járni. Nem festem magam másnak és fiatalabb sem akarok lenni. Örülök, hogy sikerült 63 éves koromig elvergődnöm. Azt is tudhatjátok, sohasem hátrálok meg. Kuruc vagyok, és csak a nemzeti politika érdekel. Se pénz, se az európai pozíciók, se a nemzetközi elismerés nem csábít" - fogalmazott.

Azzal zárta beszédét: továbbra is teszi a dolgát,

szolgálja hazáját "ott és úgy, ahogy lehet".

"Eddig sem fogott rajtam sem ármány, sem rágalom. Nem érdekel a dicsőség, se a hírnév, vagyonom sincs, van viszont egy jó életrajzom. És biztosak lehettek abban, hogy azt nem fogom a végén elrontani" - jelentette ki a pártelnök, akinek felszólalásával véget ért a Fidesz szombat délelőtt kezdődött 32., tisztújító kongresszusa.

Orbán Viktor 1993-2000 között, illetve 2003 óta megszakítás nélkül a Fidesz elnöke, legutóbb a 2023 novemberében tartott tisztújító kongresszuson választották újra pártelnöknek.

Újraválasztotta elnökét a Fidesz

Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János,

Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett.

Orbán Viktort - aki a pártelnöki posztra egyedüli jelölt volt -

titkos szavazáson 737 érvényes szavazatból 729 szavazattal választották

meg a küldöttek egy évre.

Orbán Viktor 1993-2000 között, illetve 2003 óta megszakítás nélkül a Fidesz elnöke, legutóbb a 2023 novemberében tartott tisztújító kongresszuson választották újra pártelnöknek.

A kongresszus megválasztotta a Fidesz négy alelnökét is: Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselőt újraválasztották, a három másik alelnök pedig Bóka János volt európai ügyekért felelős miniszter, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Gyopáros Alpár, a Magyar Falu Program volt kormánybiztosa, a Fidesz frakcióvezető-helyettese és Kreicsi Bálint, Salgótarján polgármestere lett, akik

Kubatov Gábort, Németh Szilárdot és Kósa Lajost váltják

a tisztségben.

 

Politikai röpirat

A szuverén Magyarországra ma az Európai Unió jelenti a legnagyobb veszélyt - írta Orbán Viktor a Fidesz szombati tisztújító kongresszusa előtt közzétett, Küldetés című politikai röpiratában, amelyben a Fidesz-KDNP 2026-os országgyűlési választáson elszenvedett vereségének okaként - saját hibáik mellett - elsősorban a "Soros-világot", "Brüsszelt", az ukránokat és a multinacionális cégeket nevezte meg.

A Fidesz elnöke a dokumentumban azt írta:

"most egy liberális brüsszeli helytartó kormány lépett hivatalba".

A politikus arra számít, hogy támadások érik az alkotmányos intézményeket, "jönnek a jobboldal elleni gyűlölethadjáratok, és jönnek a nemzetközi brigádok csapatai".

A volt miniszterelnök kiemelte:

a Fidesz-KDNP-vel szembeni diktatúravád összeomlott,

és "teljes nemzeti egyetértésben" lehet kimondani, hogy Magyarország szabad ország.

Értékelése szerint az "utolsó rendszerváltó pártok", a Fidesz-KDNP tizenhat éves kormányzása "folyamatos szabadságharc" volt, amelyet ő "vezénylő tábornokként" szolgált végig. Azt írta, a pártszövetség húszéves stratégiával számolt, ennyi idő alatt felépíthető "a külső erővel nem eltávolítható politikai vezetés", egy nemzetközi léptékben is versenyképes tőketulajdonosi kör, valamint

"a nemzetközi tudatipar befolyását visszaszorító szellemi erőközpontok, egyetemek, média,

kutatóintézetek hálózata".

Orbán Viktor a 2026-os választási vereségről azt írta: abban "vastagon benne voltak a saját hibáink is". Ezek között említette a hosszú kormányzás "hordalékát", a rosszul megvívott vagy el nem vállalt csatákat, az ellenfél politikai és technológiai újításaira adott válasz hiányát,

a fiatalok megszólításának kudarcát,

továbbá a szuverenitás védelmére hivatott állami szervek és szolgálatok gyenge teljesítményét.

A volt kormányfő szerint ugyanakkor a döntő tényezőt négy külső erő összehangolt támadása jelentette, amit így foglalt össze:

"Soros-világ + Brüsszel + ukránok + multinacionális cégek = vereség".

Orbán Viktor szerint 2026-ban a kormányzó pártok csak azt ígérhették, hogy megvédik az elért eredményeket, garantálják a biztonságot, folytatják a Brüsszellel szembeni küzdelmet és fenntartják az ország békepárti semlegességét. "Ez a perspektíva azonban elvesztette vonzerejét" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy

kétmillió-négyszázezer szavazó még így is kitartott,

ami megítélése szerint elegendő lett volna a választási győzelemhez vagy egy "szorosabb vereséghez".

"De belépett 10 százaléknyi olyan szavazó, aki korábban kívül maradt, de

most a változás eufóriája beszippantott, és a velünk szembeni utálat lelkesített"

- írta a politikus.

Orbán Viktor kiemelte, hogy míg a Fidesz-KDNP mellett 2,4 millió választó tartott ki, addig 3,4 millióan "16 év után az áprilisi fegyverletételt választották".

Értékelése szerint sok választó gazdasági fellendülést, az uniós pénzek megszerzését és a nemzetközi támadások enyhülését várta a Brüsszellel, "Sorossal", az ukránokkal és a multinacionális vállalatokkal való kiegyezéstől.

A röpirat szerint

a kormányoldal nem teremtett olyan kulturális mintát, amely gazdasági sikerek nélkül is megtartotta volna híveit.

Orbán Viktor azt is hibának nevezte, hogy a 2024-es európai parlamenti választás után nem hajtottak végre taktikai változtatásokat. Mint írta, akkor még "fegyverszünetet" hirdethettek, elterelő mozdulatokat vagy taktikai engedményeket tehettek volna szuverenitási céljaik feladása nélkül.

A politikus szerint a "nemzeti oldal visszaerősödése" várhatóan nem a polgári vagy keresztény elitből, hanem

"a jobboldal népi és szociális szárnyaiból"

indulhat el.

Orbán Viktor a hivatalba lépett kabinetet "liberális helytartó kormánynak" nevezte. Azt állította, hogy eltűnt a kormányzati célok közül Magyarország stratégiai önállósága, és

a szuverenitás helyét a brüsszeli elvárásokhoz való alkalmazkodás

veszi át.

"Brüsszel támogatása, a hitelminősítők dicsérete, a polgári elit árulása, a Soros-hálózat hordái, a pénzéhes liberális tőketulajdonosok falkája és az eufóriában lebegő és megtévesztett magyarok milliói, minden együtt áll, hogy megnyissák a kapukat, és megkezdődjön

Magyarország kifosztása"

- írta Orbán Viktor a röpirat summázataként.

A Fidesz elnöke a dokumentum végén a politikai küzdelem folytatását ígérte. "A szuverén Magyarország eszméjét nem lehet se kitörölni, se kiirtani" - írta, majd hozzátette: "mi sohasem adjuk fel. Mi mindig itt leszünk. Voltunk, vagyunk és maradunk."

 

Orbán Viktor tíz pontban foglalta össze a választási vereség okait

Orbán Viktor a választási vereség okai között említette, hogy a választási üzenetük nem működött, az ellenfél előnyét nem észlelték időben, tévesen feltételezték, hogy a részvétel nem megy a korábbi csúcs fölé, továbbá azt is, hogy

az ellenfél mozgósítási újításai sikeresebbek voltak.

A politikus hozzátette: a velük szembeni gyűlöletkampányokra és a korrupciós vádakra nem adtak hatékony választ. Emellett 

a digitális térben katasztrofális vereséget szenvedtek,

ráadásul a külföldről vezérelt algoritmusok "szemet szúró mértékben az abszurditás határáig részesítették előnyben mindazt, ami a kormányváltást szolgálta". A Magyarországot fenyegető háborús veszélyről szóló üzeneteiket pedig ellenfelük sikeresen semlegesítette - sorolta.

Orbán Viktor arról is beszélt:

nem sikerült megtalálni azt a politikát, ami az általános európai gazdasági hanyatlás ellenére is sikeres,

valamint nem vállalták, hogy olyan gazdasági és szociális vállalásokat tegyenek, amelyekről tudta, hogy teljesíthetetlenek.

Címkép: A Fidesz tisztújító kongresszusára érkező Orbán Viktor pártelnök nyilatkozik a Budapest Kongresszusi Központ előtt 2026. június 13-án. MTI/Máthé Zoltán