Trükkök százai - A Tisza-kormány első hónapjának mérlege

Egyelőre komoly gondjai vannak a Tisza Pártnak az egyik legfőbb ígérete, a társadalmi egyeztetés végrehajtásával. A hivatalosnak nevezett választási programban többször is hangsúlyozták, hogy a különböző ügyekben társadalmi és/vagy szakmai egyeztetést folytatnak majd. Többek között azt ígérték, hogy felülvizsgálják a sarkalatos törvények rendszerét, és széles körű társadalmi párbeszéd alapján a nemzetet újraegyesítő alkotmánytervezetet dolgoznak ki.

Egyelőre viszont nyoma sincs új alkotmánynak, inkább mindenféle társadalmi egyeztetés nélkül akarják módosítani a meglévő alaptörvényt. Ráadásul nagy port kavart, hogy a Tisza legelső törvényjavaslata az alaptörvény-módosításával számolna le Orbán Viktorral. Mint ismert, a Melléthei-Barna Márton, Magyar Péter sógora és bukott igazságügyiminiszter-jelöltje, valamint Hantosi István tiszás képviselők által benyújtott javaslat nagy vitát kavart, ugyanis visszamenőleges hatállyal és személyre szabottan akarják elfogadtatni a miniszterelnök ciklusok korlátozását. Az előterjesztők indoklása szerint a nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni. Ezzel egyértelműen elzárnák Orbán Viktor útját attól, hogy a jövőben ismét miniszterelnök lehessen.

A választási programban szó sem volt visszamenőleges hatályról

A tiszások rendre azzal érvelnek, hogy a választóktól arra kaptak felhatalmazást, hogy rendszerváltás hajtsanak végre. Az érvüket azzal igyekeznek erősíteni, hogy már a Tisza programjában is szerepelt a miniszterelnöki ciklusok korlátozásának a terve. Ezzel az érveléssel pedig rögtön elejét akarják venni az egyeztetés lehetőségének. Való igaz, hogy szerepelt a Tisza programjában, hogy két ciklusban (nyolc évben) maximalizálják, hogy egy személy meddig lehet miniszterelnök. Ám egyetlen szóval nem részletezték, hogy pontosan milyen szabályokat akarnak alkotni a kormányfői hivatal betöltése kapcsán.

Így azt sem tudhatták a választók, hogy a Tisza visszamenőlegesen korlátozná a miniszterelnöki ciklusokat.

De még a választások után sem árulta el egyértelműen a Tisza, milyen terveik vannak. Magyar Péter a választások másnapján tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy két ciklusban korlátoznák a miniszterelnöki mandátumot. A Tisza Párt vezére akkor tette egyértelművé, hogy a módosítás visszaható hatályú lenne, azaz Orbán Viktor nem lehetne többet miniszterelnök. Ám az egyik első, már kormányfőket tartott sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére, hogy visszamenőleges hatállyal vezetnék be a cikluskorlátot, Magyar Péter kitérő választ adott.

Elmaradhat a társadalmi konzultáció a lex Sulyokról is?

Már készülőben van a tizenhetedik alaptörvény-módosítás is, amivel megbuktatnák Sulyok Tamás köztársasági elnököt. A lex Orbánhoz hasonlóan vélhetően a lex Sulyokot is önálló képviselői indítványként nyújtanák be. Mindez azért fontos, mert ha a kormány terjeszt be indítványokat, akkor azokat társadalmi egyeztetésre kellene bocsátania. Ám önálló képviselői indítványok esetében nincsen ilyen kötelezettség. A parlament igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának a korábbi ülése után Melléthei-Barna Márton lapunk kérdésére, hogy ő fogja-e benyújtani a lex Sulyokot, amivel a Tisza Párt megbuktatná az államfőt, kitérő választ adott. – Nem lex Sulyok és nem államfőt akarunk buktatni – jelentette ki.

Megjegyzendő, hogy bár Magyar Péter a kampányban többször beszélt arról, hogy az államfőnek távoznia kellene a hivatalából, ám a Tisza programjában erről már nem esett szó.

A közmédia ügyében is megkerülné az egyeztetést a Tisza-kormány

A Tisza Párt mögé beálló Vona Gábor is kritikákat fogalmazott meg a társadalmi egyeztetés hiányát illetően. A Második Reformkor elnöke azt nehezményezi, hogy a Tisza társadalmi egyeztetés nélkül alakítaná át a közmédiát. Magyar Péter a minap jelentette be, hogy a héten benyújtják az Országgyűlésnek a közmédia teljes átalakításáról szóló törvényjavaslatot. A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter nemrég ismertette, miként alakítanák át a közmédiát. Tarr Zoltán szerint a változást a törvények és az alkotmány betartásával érhetik el, és közölte, hogy

a Tisza-kormány két lépésben alakítja át a közmédiát.

Azt ígérte, társadalmi egyeztetést is indítanak arról, mi az emberek szerint a közmédia feladata. Beszámolt arról is, hogy megkezdik a közmédia átvilágítását. Egyelőre társadalmi egyeztetésnek se híre, se hamva. De nemcsak az egyeztetés hiányát lehet felróni a közmédia ügyében a Tiszának, hanem azt is, hogy nincsenek tisztában a hatályos jogszabályokkal.

Korábban a Magyar Nemzet részletesen foglalkozott azzal, hogy Magyar Péter Tarr Zoltánt bízta meg a közmédia átvilágításával, ám a vonatkozó jogszabályok szerint a kormány nem rendelhet el és nem folytathat vizsgálatot az MTVA-nál. Eszerint a Tisza-kormány vagy nem ismeri a médiatörvényt, vagy ismeri, de tudatosan megszegi azt.

Korábban a lap megkeresésére a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) jelezte: bíznak benne, hogy a tervezett vizsgálatot jogszerű keretek között, valamint a kormányzat és a közszolgálati médiarendszer közötti szükségszerű távolságtartásra figyelemmel folytatják majd le. Röviddel azután, hogy megbízták a közmédia felülvizsgálatával, Tarr Zoltán bejelentette, hogy költségvetési biztost neveznek ki és küldenek az NMHH-hoz, valamint a Médiaszolgáltatást-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz. Ám mint azt az NMHH a Magyar Nemzetnek jelezte, jelenleg – az államháztartásról szóló törvény ismeretében – nem látják, hogy miként rendelhető ki jogszerűen költségvetési biztos vagy esetleg költségvetési felügyelő a megjelölt szervekhez.