Római tenisztorna - Fucsovics Márton győzött: kiemeltet búcsúztatott
2023. május 12. 23:03
Fucsovics Márton magabiztos győzelemmel jutott be a harmadik fordulóba pénteken a római salakpályás tenisztornán.
A világranglistán 92. magyar a 64 között a 17. helyen kiemelt ausztrál Alex De Minaurral csapott össze, pályafutása során negyedszer. Az első két találkozót - melyek a Davis Kupa keretében zajlottak - a Spanyolországban nevelkedett ellenfél nyerte, idén márciusban viszont Indian Wellsben, kemény pályán a nyíregyházi játékos bizonyult jobbnak.
A Foro Italico salakja még kevésbé "ízlett" De Minaurnak, aki 2:2 után elvesztette adogatását, és a 31 éves Fucsovics nem engedte ledolgozni a brékhátrányt. A folytatásban a magyar válogatott vezére 1:1-nél került lépéselőnybe, ám a sydney-i rivális 4:4-nél utolérte őt, a meccs utolsó brékje pedig Fucsovics szempontjából a legjobbkor, 5:4-es vezetésnél következett be. A találkozó 1 óra 53 percig tartott.
Fucsovics következő ellenfele a brit Cameron Norrie (58.) lesz.
Eredmény:
2. forduló (a 32 közé jutásért):
-------------------------------
férfiak:
Fucsovics Márton-Alex de Minaur (ausztrál, 17.) 6:3, 6:4
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
