Az Árpád-ház egyik legjelentősebb uralkodóját idézték fel Budán június 27-én este. A hagyományos László-napi találkozón tizennégy – budapesti és esztergomi – magyar értelmiségi: professzor, mérnök, jogász, üzletember, művész, újságíró vett részt.
Illusztráció: hajdúdorogi főegyházmegye
A Szent László-vacsora egyik különlegessége, hogy jelképesen maga az uralkodó is jelen van, részese a találkozónak. Az immár huszonnyolcadik Szent László-vacsorán a hagyománynak megfelelően méltatták a szent király jelentőségét, összevetették korát a jelennel, és vázolták a Szent László-i értékrendből adódó teendőket.
Felszínre jött mindkét bonyolult történelmi kor drámaisága, kikristályosodott, hogy a bátorság, a kihívások pontos felmérése, a közösségért való felelősségvállalás nélkülözhetetlen a történelmi súlyú cselekvéshez.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
