Megemlékezéssel kezdődik az Országgyűlés plenáris gyűlése hétfő délután 1 órakor. A képviselők a közelmúltban elhunyt Alföldi Albert volt MSZP-s honagya életútja előtt hajtanak fejet. A napirend előtti felszólalások után interpellációk, azonnali kérdések és kérdések hangoznak el. Az ellenzék egyebek mellett a herbál gyűjtőnevű drogok és az iskolai zaklatások terjedéséről, az akkumulátorgyárak kockázatairól, a végrehajtók tevékenységéről, december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról, a Nemzeti Színházban történt baleset vizsgálatának eredményéről, a Nemzeti Oltógyár működéséről, a lélegeztetőgépek raktározásának költségeiről faggatja a kormányt. A Fidesz–KDNP-sek a brüsszeli migrációs paktumról, az illegális gyorsulási versenyek felszámolásáról, valamint az idősek és a mezőgazdasági termelők támogatásáról szeretnének többet megtudni.
A szópárbajok csillapultával a parlament folytatja a vitát a médiahatóság beszámolójáról, a pénzügyi közvetítőrendszer átalakításáról, a magyar vállalkozók napjának megalapításáról, a tavalyi költségvetés végrehajtásáról, valamint az adókról, a konzuli védelemről, a kulturális örökségről és a víziközművekről szóló jogszabályok módosításáról. Ez utóbbiak állami átvételét hevesen bírálja az ellenzék: „Biztos ismerős önöknek Francis Ford Coppola Keresztapa című filmje, én imádom az ilyen jellegű mozikat, de szemmel láthatóan önök is, amivel nem lenne baj… a gond csak ott, hogy amit a filmben láttak, azt most megpróbálják a gyakorlatba átültetni – fogalmazott korábbi parlamenti felszólalásában Varga Zoltán DK-s képviselő.
– Azt, hogy amire rámutat a keresztapa, azt a verőlegények megpróbálják megszerezni.” Kedd reggel 9 órakor kezdődik az Országgyűlés plenáris ülése. A napirend előtti felszólalásokat követően a képviselők szavaznak az előbb említett előterjesztésekről, majd újabb általános vitákat kezdenek olyan indítványokról, amik az egyetemek és a gazdaság együttműködéséről, a társadalmi felelősségvállalásról, a munkavédelemről, a radioaktív hulladék kezeléséről, az önkormányzatok adósságrendezéséről és a harmadik országbeli polgárok beutazásáról szólnak.
Szerdán, reggel 9 órától a Hungary Helps Program, az ingatlan-nyilvántartás, az illetéktörvény, a területfejlesztés, a közigazgatás, a honvédség iraki szerepvállalása és a versenyképesség szerepel napirenden. Csütörtök reggel 9 órától a digitális állam, a nemzeti adatvagyon, az internetes közvetítői szolgáltatás és a mezőgazdaság ad vitatémát az Országgyűlés tagjainak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
