Sok balesetet okozott a téli időjárás Nógrád vármegyében, kamionok akadtak el, autók csúsztak árokba - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság csütörtökön az MTI-vel.
Leesett a hó – Molnár Csenge-Hajna felvétele
Számos helyre riasztották a tűzoltókat Nógrád vármegyében, valamint a Mátra és a Bükk térségében, miután a havazás és ónos eső miatt síkossá vált utakon egyik baleset a másikat követte. A koccanások mellett sok jármű elakadt, vagy lesodródott az útról, és az árokba csúszott - írták.
A harmadik legnagyobb nógrádi településen, Bátonyterenyén a templomnál három kamion, Pásztón pedig az ecsegi elágazástól 500 méterre két kamion akadt el. A járművek kiszabadításához munkagépre és sózó autóra is szükség volt.
Nógrádmarcalon még az úttest letakarítása után sem tudták tűzoltó technikával kiszabadítani a szalagkorlátra rácsúszott kukásautót. Bánk és a Rétsági körforgalom között, Bánkhoz közelebb egy kamion húzott fel az emelkedőn egy másik kamiont. Galgaguta és Bercel között két kamion is keresztbe állt a 2129-es út 1-es kilométerénél. Az árok felé megcsúszott kamiont a berceli hivatásos tűzoltók kiszabadították, és hólánccal fel tudott menni az emelkedőre.
Ugyancsak a 2129-es jelzésű út 4-es kilométerénél, Berceltől Szirák felé árokba csúszott a kanyarban két kisteherautó. Erőgépre és közútkezelőre volt szükség a mentéshez. Tereskén, a Kossuth úton egy menetrend szerint közlekedő autóbusz árokba hajtott, és a csúszós útviszonyok miatt nem tudták kihúzni a buszt. Az ónos eső miatt további tíz gépjármű sem tudott a dombra felmenni.
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Dubicsány közelében, a 26-os főúton a kazincbarcikai hivatásos tűzoltók toltak ki az árokból egy személyautót, Szomolyán pedig drótkötéllel vontattak ki egy árokba csúszott személygépkocsit. Szegi községnél a 37-es főúton tolcsvai hivatásos tűzoltók ugyancsak drótkötéllel húztak vissza útra egy nyerges vontatót - tájékoztatott az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
