Államadósság Kezelő Központ: a finanszírozási igény magasabb
2024. április 2. 19:10

Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt.) módosította a 2024-es finanszírozási tervét 3982 milliárd forintos, módosított nettó finanszírozási igény figyelembe vételével - közölte az ÁKK Zrt. kedden az MTI-vel.

Az új nettó finanszírozási igény 1467 milliárd forinttal magasabb, mint a tavaly december elején közzétett eredeti terv. A forint intézményi piaci kibocsátásának emelése biztosítja nagyrészt a megemelkedett finanszírozási szükséglet fedezését, ezt az év elejétől az aukciókon tapasztalt magasabb intézményi kereslet teszi lehetővé. A lakossági értékesítés mennyisége eddig a vártnak megfelelően alakult, ugyanakkor az értékesítés szerkezete változott. A decemberben megfogalmazott cél, a 2 százalékos GDP-arányos nettó lakossági finanszírozás fennmarad, ugyanakkor a lakosság diszkontkincstárjegy-állománya lassabban csökken, és ennek megfelelően a tervezettnél 300 milliárd forinttal kevesebb lehet a lakossági termékek nettó értékesítése. Az ÁKK emelte a diszkont kincstárjegyek (DKJ) év végére tervezett állományát, amit a lakossági és intézményi piacokon látható kereslet tett lehetővé. A tervezett devizafinanszírozás is emelkedett, amit a 2024- ben már megvalósult, a vártnál kedvezőbb kereslethez igazodó magasabb nemzetközi devizakötvény-kibocsátások tettek lehetővé. A megemelt finanszírozási igény alapján számított éves finanszírozási terv 39 százalékban teljesült március végéig, vagyis meghaladta az időarányosat.
   
A közlemény szerint az intézményi forintkötvények esetében 2372 milliárd forintról 2981 milliárd forintra nő az aukciós kibocsátási terv, a diszkont kincstárjegyek év végére tervezett állománya 924 milliárd forintról 1573 milliárd forintra nő, 4298 milliárd forintról 4064 milliárd forintra csökken a forint lakossági kibocsátási terv, 2398 milliárd forintról 2619 milliárd forintra nő a devizafinanszírozási terv. A 2024-re tervezett kibocsátások összértéke 10 272 milliárd forintról 11 648 milliárd forintra nő. A 2024-re vonatkozó új kibocsátási terv 39 százalékban teljesült március végéig.
   
A benchmarkoknál 2024 első negyedévének végén a devizaarány a 2023. végi 26,6 százalékról 28,8 százalékra nőtt, a fix kamatozású adósság aránya 68,8 százalék a teljes adósságon belül. A lakossági kézben lévő lakossági állampapírok aránya az adósságban 20,6 százalékra nőtt március végére.
   
A forint lakossági piaci bruttó kibocsátási terv 29 százalékban teljesült, a lakossági tulajdonban lévő lakossági állampapírok becsült állománya március végén 11 217 milliárd forint. A lakossági állampapírok iránti kereslet várhatóan az év hátralevő részében is erős marad, így a GDP 2 százalékának megfelelő nettó finanszírozást a háztartások állampapír befektetései fedezhetik.
   
A forint intézményi piaci aukciós elsődleges forintkötvény kibocsátási terv 36 százalékban teljesült az első három hónapban. Az intézményi forint állampapírok állománya 26 502 milliárd forint, ezen belül a devizakülföldiek aránya 24,5 százalék. A DKJ-állomány idén 60 milliárd forinttal 1932 milliárd forintra emelkedett.
   
Az egész évre tervezett deviza forrásbevonás 59 százaléka teljesült, a nemzetközi devizakötvényeknél csaknem 80 százalékon áll a teljesülés az új tervhez képest.

Jelentős devizakötvény-kibocsátás a továbbiakban idén nem várható, a finanszírozási terv szerint az ázsiai, japán és kínai piacokon jelenhet meg Magyarország kisebb összegű kibocsátással - olvasható a közleményben.

MTi
Címkék:
  • Nobel-díjas írók nevetségessé tétele
    „A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
  • Bűnözők a törvényhozásban
    Sajnos a brüsszeli garnitúra is alvilági jegyeket mutat. Évekkel ezelőtt egy ciprusi politkusnőnek hatalmas összeg jelent meg a bankszámláján. Lebukott, de azóta is az Európai Bizottságban ül. Egy görög európai parlamenti tagot pedig a belga rendőrség hosszú ideig lakat alatt tartott, mert döbbenetesen nagy korrupciós botrányban lebukott. A felsőbb garnitúra elérte, hogy kiengedjék, visszament az Európai Parlamentbe, és szavazott is.
MTI Hírfelhasználó