A negyedik és a dobogóért küzdő Puskás Akadémia 5-0-ra legyőzte a második helyen álló vendég Paksot a labdarúgó NB I 29. fordulójának első szombati mérkőzésén.
A Tolna vármegyei együttes sorozatban ötödik vereségét szenvedte el, míg a felcsúti alakulat immár öt bajnoki óta veretlen és hárommeccses győzelmi szériát tud maga mögött.
NB I, 29. forduló:
Puskás Akadémia FC-Paksi FC 5-0 (1-0)
-------------------------------------
Felcsút, v.: Pintér
sárga lap: Puljic (40.), Ormonde-Ottewill (76.), Colley (82.), illetve Kinyik (38.), Papp (41.), Szabó J. (59.), Osváth (71.)
Puskás Akadémia FC:
-------------------
Pécsi - Maceiras, Golla, Stronati, Ormonde-Ottewill (Markgráf, 86.) - Szolnoki, Plsek (Favorov, 86.) - Corbu (Batik, 81.), Nissilä (Komáromi, 67.), Nagy Zs. - Puljic (Colley, 67.)
Paksi FC:
---------
Szappanos - Lenzsér, Kinyik, Szabó J. - Kovács (Silye, a szünetben), Balogh (Böde, a szünetben), Papp, Windecker (Vécsei, 63.), Osváth - Haraszti (Tóth B., 76.), Könyves (Hahn, 63.)
Aktívabban kezdett a vendégcsapat, de a lendület csak az első néhány percben volt meg, azt követően jelentősen visszaesett a paksiak játékának minősége. A már-már enerváltan futballozó tolnaiak hamarosan hátrányba is kerültek, a félidő derekán Corbu akrobatikus mozdulattal visszafejelt labdáját Nissilä juttatta szép mozdulattal, 14 méterről a jobb alsó sarokba. Az előny birtokában veszélyesebbé vált a hazaiak játéka, akik megérdemelten vonulhattak egygólos vezetéssel a szünetre.
Fordulás után a kettős cserével felfrissített Paks továbbra sem találta a fogást az ellenfelén, amely aztán negyedóra elteltével megduplázta az előnyét: a kapus Szappanos elhibázott egy kirúgást, melyre az első gólt szerző Nissilä csapott le, majd remek ütemben indította a kilépő Puljicot, aki ziccerben nem hibázott. A Paksot a hazaiak második találata sem rázta fel, sőt, szinte teljesen összezuhant a gárda, amely a lefújásig további három gólt kapott: előbb a válogatott Nagy Zsolt volt eredményes tizenegyesből, majd a csereként beállt Komáromi György szerzett szépségdíjas gólt 16 méterről elvégzett szabadrúgásból. A slusszpoén a felcsúti csapatkapitányé, Szolnoki Rolandé volt, aki a hajrá végén 14 méterről fejelt remekül Szappanos kapujába. A pontot legutóbb március 10-én szerző Paks szinte semmilyen ellenállást nem fejtett ki a meccsen, így a Puskás Akadémia megérdemelten tartotta otthon a három pontot.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
