Az egész országot megrendítette Tompos Kátya halálának a híre. Most Básti Juli nyilatkozott, hiszen ő is jó barátságot ápolt az elhunyt színésznővel – írja az elle.hu. Kiderült, hogy ő és a férje még a kórházban el tudtak búcsúzni Tompos Kátyától csütörtökön.
A férjemmel együtt mentünk be a kórházba elbúcsúzni tőle. Tudtuk, hogy közel a vég, már nem volt magánál, alig kapott levegőt, morfiumot adtak neki, mert nagy fájdalmai voltak. Emberfeletti küzdelmet vívott az elmúlt öt évben. Orvos párja tudása segítette a harcban, és rengeteg barátjának, ismerősének szeretete. A Centrál is minden erejével mellette állt – nyilatkozta Básti Juli. A színésznő arról is vallott, milyen ember volt valójában Tompos Kátya.
Igazi angyalka volt, akit mindenki szeretett. Elementáris ereje volt, akármit csinált. Mindenkinek csodálatos, erős élményt adott, akár énekelt, akár játszott vagy verset mondott, felejthetetlen volt. Visszahúzódó, de egyben huncut, jókedvű és humoros lány volt, igazi zseni. Soha nem fogjuk elfelejteni. Kátya nem akarta a nyilvánosságra hozni a betegségét, de tavaly nyár óta állami segítséggel már külföldön próbálták gyógyítani, végül az úgynevezett támogató kezelések finanszírozására indult meg a nyilvános gyűjtés. Kiderült, amit úgyis tudtunk, hogy mindenki mennyire szereti őt.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Dr. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője Moszkvában, az Orosz Energiahét konferenciáján hangsúlyozta: az energiaellátás nem politikai, hanem gazdasági és biztonsági kérdés. A magyarok és a törökök egyaránt a stabil, megfizethető energiaellátás fenntartását tartják közös érdeknek.
Mióta megkapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László, tőle hangos a média. Ki-ki vérmérséklete szerint fogalmazza meg véleményét a „nagy íróról”, életművéről és nyilatkozatairól. Azóta a könyvtárakban nem lehet hozzájutni könyveihez, mindenki olvasni akarja, mert a többség nem ismeri. Szinte ismeretlenül robbant be a köztudatba, főként irodalmárok olvasták eddig. Az biztos, hogy nálunk soha nem lesz népszerű, mert könyvei túl sötéten festik le a világot, nem könnyed olvasmány posztmodern nyelvezete miatt sem. Mindehhez hozzájárulnak magyarellenes nyilatkozatai, a jobboldali törekvésekre tett megjegyzései, állásfoglalása velük szemben.
Németországban újabb vita bontakozott ki a keresztény gyökerek jövőjéről: a CDU egyik politikusa felvetette, hogy töröljék a Reformáció napját a munkaszüneti napok közül. Pedig Luther Márton öröksége nem csupán egyháztörténeti emlék, hanem az európai lelkiismeret és identitás egyik alappillére.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez. 
