Szó szerint addig ostromolta a hivatalt egy 74 éves asszony, amíg önkéntesként föl nem vették. A nő végül Mariupolba ment, hogy a város helyreállításában segédkezzen. Hosszú cikket szentel a Lenta.ru egy 74 esztendős asszony történetének, aki kora ellenére is önkéntesként dolgozott Mariupol helyreállításán. Mint a cikkből egyebek mellett kiderül, Valerija Jurjevna Rjbnyikova eredetileg a frontra akart menni, s ez okból kétszer is felvette a kapcsolatot a sorozási hivatallal – ám kora miatt minden esetben köszönettel ugyan, de elküldték.
Az asszony saját bevallása szerint kötelességének tartotta a jelentkezést. Édesanyja 1942-ben önkéntesként jelentkezett a frontra, míg édesapja Leningrádban volt a blokád idején – s a rokonai közül is sokan megjárták a honvédő háború különböző helyszíneit.
Mivel a vágya nem teljesült, ám ő mindenképpen ki akart jutni a harcok által érintett területre, az asszony végül a mariupoli orosz ortodox egyház önkénteseihez csatlakozott. Tette mindezt annak ellenére, hogy egy pap a rendkívüli nehézségeket ecsetelve megpróbálta lebeszélni a vállalkozásáról. Közölte vele, a kilencedik emeleten kell laknia, a szállóban nem működik a lift, és az étkezés is bizonytalan. Ennek ellenére vállalta a feladatot – s mint közölte, döntését nem is bánta meg. Az asszony többször is nyomatékosan aláhúzta, a legfontosabb dolog világos volt – segíteni kell az embereknek a lerombolt lakásaik helyreállításában és a békés élet megteremtésében. Egyben hozzátette, a hit révén sikerült elviselnie a rendkívüli fáradalmakat.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
