Indokolt a nagyon fegyelmezett költségvetés, illetve annak folyamatos monitorozása, hogy tartható-e a 4,5 százalékos hiánycél - mondta a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság meghívására tartott online előadásában kedden.
Horváth Gábor az Államadósság és versenyképesség című előadásában felidézte, hogy tavaly Magyarország 0,6 százalékponttal tudta csökkenteni GDP-arányos államadósságát. Voltak olyan uniós tagállamok, amelyek ennél lényegesen dinamikusabb adósságcsökkentést értek el, ugyanakkor 10 országban nőtt az államadósság, és most 13 olyan EU-tagállam van, amely nem teljesíti az adósságszabályt - ismertette.
A KT elnöke kitért a hazai kamatkiadások jelentős összegére és nagyságrendjére. Kifejtette: a 2010-es években a GDP növekedése mellett a rendkívül alacsony kamatszint segítette a magyar költségvetés kamatkiadásainak normalizálódását, hozzájárult ahhoz, hogy viszonylag alacsony szinten lehetett tartani a hiányt, és lehetett csökkenteni a GDP-arányos államadósságot.
Az elszálló infláció és az annak letöréséhez kényszerűen újra kétszámjegyűre emelt kamatok a forintadósság terhét magas szintre emelték - fogalmazott Horváth Gábor. Elmondta, hogy az uniós tagállamok közül 2023-ban Magyarország fizette GDP-arányosan a legnagyobb kamatkiadást, és az idén is erre lehet számítani.
A magyar államadósság szintje az EU átlaga alatt van, ugyanakkor a régiós versenytársak mindegyikénél magasabb - mutatott rá.
Horváth Gábor a Költségvetési Tanács hároméves kitekintését felidézve elmondta: annak érdekében, hogy tartósan 4 százalék felett legyen a GDP bővülése, az egyensúlyok helyreállítása mellett átfogó versenyképességi reformokra is szükség van. Az előző évtized legfontosabb gazdasági tényezői mennyiségben csak mérsékelten növelhetők tovább, így azok minőségét kell javítani a felzárkózás folytatásához - tette hozzá.
Az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
Franciaország 2023-ban kiutasított egy 39 éves üzbég migránst az Emberi Jogok Európai Bíróságának tiltása ellenére. Görögország szintén figyelmen kívül hagyja a Bíróság egyes ítéleteit, amikor a migránsokat Törökországba toloncolja vissza polgárainak védelmére hivatkozva.
Simicskó István véleménye szerint a magyar határkerítésnek fizikai és szimbolikus jelentősége, üzenete is van, s ez a határkerítés nemcsak Magyarországot, de az egész keresztény, európai kultúrát is védelmezi.
Az így megformált „kard és kereszt” a művész megfogalmazásában egyben szimbóluma is a nagy király személyének és királyságalapító munkájának - elemez a művészettörténész.
Orbán Viktor elmondta: egymástól függetlenül különböző szakértői csoportok - nemcsak Magyarországon, hanem azon kívül is - az elrejtett, az Európai Bizottság egyedi döntéseinek körébe utalt tételeket is azonosították, összeadták.