A kastélytörvénnyel a kormány célja az volt, hogy magántőkét vonjon be a kastélyok hosszú távú és fenntartható működtetésébe - tájékoztatta Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építési államtitkára szerdán az MTI-t.
Nádasdy-kastély – kastelyok.hu
Az elmúlt évtizedekben a mai Magyarország területén működő 1500 kastély, kúria nagy része eltűnt, elbontásra került, majd a rendszerváltás után tovább romlott állapotuk. Az elmúlt 13 évben a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, állami és uniós pénzből több mint egy tucat kastély újult meg, ugyanakkor ezekre még további forrásokat kell fordítani és üzemeltetésük is folyamatos pénzügyi terhet jelent a költségvetésnek.
A tavaly év végén elfogadott és júniusban módosított törvényben a magyar állam tulajdonába került kastélyok nagyon szigorú feltételrendszer mellett kerülhetnek magántulajdonba - emelte ki.
Így az épületek közcélúságát biztosítani kell, mellette az új tulajdonosnak üzleti tervet és többéves hasznosítási tervet kell mellékelnie, amit az állam képviseletében az EKM hagy jóvá és folyamatosan ellenőriz - mondta.
Amennyiben ezeket nem tartják be, életbe lépnek a biztosítékok, így büntetőpénzt kell fizetniük vagy visszaveszi az állam az ingatlant.
A kastélyparkokban minden esetben ingyenesen kell biztosítani a látogathatóságot, amennyiben rendelkeznek közgyűjteménnyel annak megtekintését ingyenesen, vagy a jelenlegi jegyárak mellett kell biztosítaniuk.
Továbbra is állami tulajdonban maradnak az olyan történelmi jelentőségű kastélyok, mint fertődi Esterházy-kastély, a keszthelyi Festetics-kastély, a geszti Tisza-kastély, nagycenki Széchenyi-kastély és a tiszadobi Andrássy-kastély.
A kormány olyan tőkeerős, magyar tulajdonú cégeket keres, amelyek vállalják a kulturális örökség részét képező ingatlanok felújítását és üzemeltetését.
Az államtitkár szerint az erős pénzügyi háttérrel rendelkező cégeknek kötelessége, hogy tegyenek a magyar örökségért. Amennyiben nem lesz nagy a jelentkezők száma, akkor igyekeznek megkeresni ezeket a társaságokat.
Egyelőre a minisztérium felméri az érdeklődést és várhatóan szeptemberben kezdődhetnek el a tulajdonba adással kapcsolatos nyilvános felhívások - mondta.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
