Csütörtökön létrejött a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) a Nemeskürty István Széchenyi- és Kossuth-nagydíjas irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár nevét viselő új tanárképző kar - közölte az egyetem az MTI-vel.
Az új egyetemi fakultás a felsőoktatási törvénynek megfelelően augusztus elsején alakult meg a tanárképző központ elődintézményéből - ismertették. Hozzáfűzték, hogy a kar feladata - az egyetemen már megkezdett intézmény- és szakfejlesztési folyamat folytatásaként - a tanárképzés megújításában való aktív részvétel lesz a jövőben.
libri.hu
A tájékoztatás szerint az NKE ezentúl szerepet vállal a tanárképzésben is, az egyetem feladata a magyar állam működtetésében legfontosabb szerepet vállaló szakemberek képzése, a tanári pálya pedig éppúgy e közszolgálat része, mint az egyetemen oktatott többi hivatás.
Az NKE tanárképzése 2025. szeptember 1-jén indul - közölték.Hozzátették, hogy az ehhez szükséges intézményfejlesztési munkák már jelenleg is folynak az egyetemen.
Az új egyetemi karon, amely a Ludovika Campuson kezdi meg a működését nyolc új tanszék alakult a szakterületükön elismert oktatókból és kutatókból a tanárképzés megújításának elősegítésére - tájékoztattak.
Kiemelték, hogy az NKE-re 2025 februárjában jelentkező hallgatók a magyar, történelem, angol, német, földrajz, természettudomány-környezettan szakok közül választhatnak, illetve lehetőség lesz tanító- és óvodapedagógus-képzés elvégzésére is, mindezek mellett pedig az egyetemen magyar, történelem, angol alap-, illetve kommunikáció- és médiatudomány alap- és mesterszak is indul. A későbbiekben e szakok köre is bővülni fog.
Az új szakok fejlesztésében, a tantervek és kurzusleírások elkészítésében közel félszáz szakértő, egyetemi és köznevelésben dolgozó oktató, gyakorló pedagógus vesz részt, az előkészített dokumentumok alapján a tervek szerint még az idei évben megindul az akkreditációs folyamat - közölték.
Az NKE tanárképzését választók olyan gyakorlatorientált, mentortanárok által támogatott, kiscsoportos képzésben részesülnek, amelynek keretében egyaránt van lehetőség tanár- és bölcsészdiploma megszerzésére is, emellett közleményükben kiemelt célként írtak arról is, hogy az egyetem képzésein végző tanárok, pedagógusok korszerű, időtálló, egyben identitáserősítő tudást adjanak át a diákjaiknak, és az oktatási feladatokon túl élen járjanak a közösségszervezésben.
Az NKE nem csupán oktatási helyszínként fog funkcionálni, hanem a köznevelés igényei szerinti módszertani központ is lesz, a jövő tanárainak oktatásán túl tudományos kutatásokat is végez majd a tanárképzés és tanártovábbképzés támogatására, ezen kívül a nemzetköziesítési folyamatai révén megszerzett tapasztalatokat és tudást is beépíti mind az oktatásba, mind a kutatásba.
Az NKE új kara Nemeskürty István tanár, Széchenyi-díjas és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész nevét viseli majd, tisztelegve öröksége, valamint az általa képviselt értékek előtt - áll a közleményben.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.