1945. augusztus 6-án, 79 éve dobták le az amerikaiak az atombombát Hirosimára. A támadás során rengeteg civil vesztette életét, és sokan még évek múltán is a sugárfertőzöttség szörnyű mellékhatásaival küszködtek. A japán város azóta fáradhatatlanul kampányol az atomfegyverek betiltása és a nukleáris energia felelős felhasználása mellett.

Hirosimai tisztviselők arra kérik a világ vezetőit a várost érő tragédia után 79 évvel, hogy ne használják tovább a nukleáris fegyvereket elrettentésként, hanem tegyenek azonnali lépéseket azok leszerelése érdekében, hiszen az orosz–ukrán háború és a közel-keleti konfliktusok közepette az atomháború kockázata egyre csak nő.

Juzaki Hidehiko hirosimai kormányzó szerint az atomfegyverekkel rendelkező nemzetek és az atomelrettentés támogatói „szándékosan figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy ha az emberek egyszer feltaláltak egy fegyvert, akkor kivétel nélkül használják is azt”.

Amíg léteznek atomfegyverek, egy napon biztosan újra használni fogják azokat – mondta Juzaki a hirosimai Béke Emlékparkban tartott beszédében.

A nukleáris fegyverek leszerelése nem egy olyan eszménykép, amelyet messze a jövőben kellene elérni. Ez egy olyan sürgető és valós kérdés, amellyel ebben a pillanatban kétségbeesetten foglalkoznunk kell, mivel az atomfegyverek közvetlen veszélyt jelentenek az emberiségre
– hangsúlyozta a kormányzó.

Hirosima polgármestere, Matsui Kazumi szerint Oroszország Ukrajna elleni háborúja, valamint az Izrael és a palesztinok közötti konfliktus súlyosbodása „elmélyíti a nemzetek közötti bizalmatlanságot és félelmet”, és megerősíti azt a nézetet, hogy a konfliktusok rendezésében elengedhetetlen az erőszak alkalmazása.

Az atombomba, amelyet Hirosima ellen vetettek be az amerikaiak, megsemmisítette a várost. Az áldozatok pontos számát lehetetlen megállapítani: becslések szerint 1945 decemberéig mintegy 140 ezren haltak meg az atomtámadás következtében.

Kisida Fumio japán miniszterelnök (b) megkoszorúzza az áldozatok emlékművét a hirosimai Béke Emlékparkban a Hirosima elleni amerikai atomtámadás 79. évfordulóján 

Kisida Fumio miniszterelnök azt mondta, hogy a globális konfliktusok és a nukleáris létesítmények leszerelésével kapcsolatos véleménykülönbségek „még nagyobb kihívást jelentenek ma”, de ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz a „reális és gyakorlati intézkedések” érdekében, hogy a nemzetközi térben is lendületet kapjon az ügy.

Kritikusai szerint ugyanakkor üres ígéretekről van szó, mivel Japán is az Egyesült Államok nukleáris védőernyőjére támaszkodik, és gyorsan bővíti hadseregét.

Japán, az Amerikai Egyesült Államok és más regionális szövetségesek egyre szorosabban működnek együtt biztonsági kérdésekben, ami válasz lehet az egyre magabiztosabbá váló Kína számára és az Észak-Korea részéről érkező nukleáris és rakétafenyegetésre is.

Megemlékezést tartanak a Hirosima elleni amerikai atomtámadás 79. évfordulóján a hirosimai Atombomba-kupola előtti Béke Emlékparkban 2024. augusztus 6-án. A történelem első atombombáját a nyugatjapán városra dobták le, ami körülbelül 140 ezer halálos áldozatot követelt a támadáskor és az azt követő hónapokban  – MTI/AP/Kyodo News/Nakadzsima Ju) 

Biró Réka