Szent István vértanú dómjában a magyar Szent István király miséje
2024. augusztus 26. 20:29
Magyar hívekkel telt meg szombaton, augusztus 24-én a bécsi Szent István-székesegyház. Több évtizedes hagyománya van annak, hogy a magyar államalapítás ünnepét követő hétvégén magyar nyelvű misét, és új kenyér áldást tartanak itt, ahová nem csak Ausztriából és Magyarországról, de a környező országok magyar lakta területéről is érkeznek a hívek.
Az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége, a Kaláka Club Bécs, a Collegium Pazmanianum Bécs és a Magyarok Kenyere Program közös szervezésében tartották meg az ez évi magyar államalapító Szent István király ünnepéhez kapcsolódó szentmisét Bécsben. A Szent István Székesegyház szombaton, augusztus 24-én délre magyar hívekkel telt meg. A szentmise főcelebránsa Kiss-Rigó László, szeged-csanádi megyéspüspök volt, akit Varga János rektor segített az ünnepi alkalmon.
A Kárpát medence számos területéről a bécsi ünnepségre összegyűlt magyar közösséget beszédében ugyancsak köszöntötte Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke, akinek a felkérésre érkezett Bécsbe a Magyarok Kenyere.
A mise végén a Bécsbe hozott kenyerek megáldása is megtörtént. A nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel és annak megszentelésével kifejezésre kerül az élet és a haza összekapcsolódása is. A kenyereket ezután kiosztották az ünnepségen résztvevők között, az eseményt követő agapén, amelyet a székesegyház szomszédságában található püspöki udvarban tartottak meg. Itt a szervezők a frissítő ételek és italok mellett kultúrprogrammal is várták a vendégeket, amelyen felléptek Napraforgók – Bécsi Magyar Néptánc és Népzene Egyesület táncosai, valamint Víg Margit hegedűművész is.
A Szent István ünnep kapcsán megtartott miséről és az azt követő agapé programjáról beszámolót láthatnak következő Adj’Isten magyarok adásunkban, amelyet szeptember 8-án nézhetnek meg az ORF 2 Burgenland/Bécs csatornán. Emellett szeptember 1-én, vasárnap Magyar Magazin című rádióadásunkban is hozunk összefoglalót az eseményről.
Fülöp Ádám, már a harmadik generáció képviselője annak a pékségnek, ahonnan ezek a kenyerek Bécsbe érkeztek.
A nagyapja több, mint 30 éve indította el a vállalkozást, és az ő tudása előtt tisztelegve az idei kenyér a Nagyapám kenyere nevet kapta. A magyarok kenyerét ezúttal Balmazújvárosból hozták el Bécsbe, a fiatalembert a családja segítette ennek teljesítésében, többek között unokatestvére, Varga Imre is, aki jelenleg éppen Bécsben végzi tanulmányait. Szombaton hajnalban a négyféle lisztből készült, friss kovászos kenyérből 200 kg-nyi érkezett, amelyet nagy örömmel fogadtak a vendégek. Hogy miként is készült, illetve milyen lisztek is az alkotóelemei ennek a hosszan eltartható kenyérnek, arról majd hallhatnak egy későbbi Magyar Magazin adásunkban is.
Túlszárnyalta a várakozásokat az idei rendezvény – vallotta meg Wurst Erzsébet, a Kaláka-Club elnöke, a rendezvény egyik főszervezője.
A több évtizedes hagyományt ezúttal jelenlétével legalább 700 vendég tisztelte meg – legalább is így saccolta Wurst Erzsébet. A Kaláka-Club elnöke már a rendezvény végén a jövő évi esemény szervezéséről egyeztetett, de azt is elárulta, hogy nagyon bízik abban, hogy a jövőben a magyar szervezetek fiatalabb generációját is sikerül bevonni a munkába majd.
A zenei szolgálatot az ünnepi liturgián a Szegedi Dóm Szent Gellért Kórusa és Zenekara látta el. Szólisták: Kriszta Kinga, Busa Gabriella, Horváth István, Szélpál Szilveszter. A kórust és a zenekart vezényelte Szamos Szabolcs, Liszt Ferenc díjas magyar orgonaművész, a Filharmónia Magyarország ügyvezető igazgatója.
Az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
Franciaország 2023-ban kiutasított egy 39 éves üzbég migránst az Emberi Jogok Európai Bíróságának tiltása ellenére. Görögország szintén figyelmen kívül hagyja a Bíróság egyes ítéleteit, amikor a migránsokat Törökországba toloncolja vissza polgárainak védelmére hivatkozva.
Simicskó István véleménye szerint a magyar határkerítésnek fizikai és szimbolikus jelentősége, üzenete is van, s ez a határkerítés nemcsak Magyarországot, de az egész keresztény, európai kultúrát is védelmezi.
Az így megformált „kard és kereszt” a művész megfogalmazásában egyben szimbóluma is a nagy király személyének és királyságalapító munkájának - elemez a művészettörténész.
Orbán Viktor elmondta: egymástól függetlenül különböző szakértői csoportok - nemcsak Magyarországon, hanem azon kívül is - az elrejtett, az Európai Bizottság egyedi döntéseinek körébe utalt tételeket is azonosították, összeadták.