Az idei fizikai Nobel-díjat John Hopfield és Geoffrey Hinton kapja a gépi tanulást lehetővé tevő felfedezéseikért. Ezt a Svéd Királyi Tudományos
Akadémia jelentette be keddena mai napon.
John Hopfield amerikai fizikust és Geoffrey Hinton brit informatikust „a mesterséges neurális hálózatokkal történő gépi tanulást lehetővé tevő alapvető
felfedezésekért és találmányokért” díjazták - jelentette be Stockholmban a Nobel-bizottság.
Hopfield és Hinton a fizika eszközeit használta fel a mai nagy teljesítményű gépi tanulás megalapozására - közölték. „A mesterséges neurális hálózatokon alapuló
gépi tanulás jelenleg forradalmasítja a tudományt, a technológiát és a mindennapi életet”.
Hopfield feltalálta a róla elnevezett hálózatot, amely a minták memorizálására és visszaállítására szolgáló módszert alkalmaz. Hinton ezt a Hopfield-hálózatot
vette alapul egy új hálózathoz, amely egy másik módszert használ: a Boltzmann-gépet. Ez képes megtanulni felismerni a jellegzetes elemeket egy bizonyos
típusú adatban.
Az amerikai Princeton Egyetem tanára a 91 éves Hopfield az Akadémia különösen egy olyan „asszociatív” memóriatechnológia kifejlesztéséért tüntette
ki, amely képeket és más típusú mintákat képes tárolni és rekonstruálni az adatokban. A kanadai Torontói Egyetem 76 éves Hintonnal kapcsolatban a zsűri
kiemelte, hogy olyan módszert talált fel, amely „önállóan képes tulajdonságokat találni az adatokban”, és így olyan feladatokat elvégezni, mint például bizonyos
elemek azonosítása a képeken.
„A díjazottak munkája már most nagy hasznot hoz. A fizikában számos területen használunk mesterséges neurális hálózatokat, például új, különleges
tulajdonságokkal rendelkező anyagok kifejlesztésében” - mondta Ellen Moons, a fizikai Nobel-bizottság elnöke.
Makovitzky József ( Univ. Heidelberg es Univ. Freiburg i. Br.)
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
"Ma az elmékért és lelkekért folyik a harc” - hangsúlyozta, és rámutatott, hogy ebben az anyaországiak hátországbeliként úgy tudják támogatni a külhoni magyarokat, hogy erőforrásokat biztosítanak „az eredményes védekezéshez szükséges alap, bástyák, árkok megépítésére”.
-
A kormányfő elmondta, a helyzet egyértelmű katonai értelemben, ha az amerikaiak kiszállnak az ukránok mögül, akkor Európa nincs abban a helyzetben, hogy a siker leghalványabb esélyével is támogathassa Ukrajnát, nem beszélve a vesztes háború támogatásának pénzügyi-gazdasági következményeiről.
-
Szerintünk a kultúra egy nemzet igazi alkotmánya. Nem pusztán tudás, művészi teljesítmény, hanem életünket szabályozó elv. A művészetnek, csakúgy mint a tudománynak, vannak fejedelmei, hercegei. A hamis egyenlősdi mindnyájunkat züllesztő közönségességet eredményez.