2024-ben a kémiai Nobel-díjat David Baker, John M. Jumper és Demis Hassabis kapja a fehérjeszerkezetek tervezésével kapcsolatos kutatásaikért. Ezt a Svéd Királyi Tudományos Akadémia jelentette be szerdán Stockholmban.
A kémiai Nobel-díj felét az amerikai Washingtoni Egyetem munkatársa, David Baker, a másik felét pedig a két brit kutató, John M. Jumper és Demis Hassabis kapja.
Hassabis a Google mesterséges intelligenciára szakosodott leányvállalatának, a DeepMindnak a társalapítója, Jumper pedig ott vezető tudós.
Baker a számítógépes fehérjetervezésért, Hassabis és Jumper pedig a fehérjék összetett szerkezetének előrejelzéséért kapja a díjat.
A kémiai Nobel-bizottság hangsúlyozta, hogy Baker „szinte lehetetlen bravúrt hajtott végre a teljesen új típusú fehérjék megalkotásával”. Hassabis és Jumper egy 50 éves probléma megoldására mesterséges intelligenciával (AI) olyan modellt fejlesztett ki, amely a fehérjék összetett szerkezetének előrejelzésére használható. „Ezek a felfedezések hatalmas lehetőségeket rejtenek magukban” - mondták. Az élet sokszínűsége a fehérjék mint kémiai eszközök elképesztő képességéről tanúskodik.
„Az idén kitüntetett felfedezések egyike a fehérjék felépítésével kapcsolatos. A másik egy 50 éves álom beteljesüléséről szól: a fehérjék szerkezetének előrejelzéséről azaminosav-szekvenciákból. Mindkét felfedezés hatalmas lehetőségeket nyit meg” - mondta Heiner Linke, a kémiai Nobel-bizottság elnöke.
Az 1962-ben Seattle-ben született Baker 2003-ban hozott létre először új fehérjét aminosavakból. Azóta kutatócsoportja számos más fehérjét is előállított, amelyeket többek között gyógyszerekben és vakcinákban használnak.
Az 1976-ban Londonban született Hassabis és az 1985-ben az amerikai Little Rockban született Jumper 2020-ban mutatta be az „AlphaFold2” nevű mesterséges intelligenciamodellt, amellyel gyakorlatilag az eddig ismert 200 millió fehérje szerkezetét lehet megjósolni. A mesterséges intelligenciát 190 különböző országban használták már emberek - írja a Nobel-bizottság. Ez segíthet például az antibiotikum-rezisztencia tisztázásában vagy a műanyagokat lebontó enzimek használatában.
A három díjazottat a Clarivate adatszolgáltató cég már az idei kémiai Nobel-díj esélyesei közé sorolta, mivel a leggyakrabban idézett tudósok közé tartoznak.
Makovitzky József (Prof. em. Univ. Heidelberg és Univ. Freiburg i. Br.)
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
"Ma az elmékért és lelkekért folyik a harc” - hangsúlyozta, és rámutatott, hogy ebben az anyaországiak hátországbeliként úgy tudják támogatni a külhoni magyarokat, hogy erőforrásokat biztosítanak „az eredményes védekezéshez szükséges alap, bástyák, árkok megépítésére”.
A kormányfő elmondta, a helyzet egyértelmű katonai értelemben, ha az amerikaiak kiszállnak az ukránok mögül, akkor Európa nincs abban a helyzetben, hogy a siker leghalványabb esélyével is támogathassa Ukrajnát, nem beszélve a vesztes háború támogatásának pénzügyi-gazdasági következményeiről.
Szerintünk a kultúra egy nemzet igazi alkotmánya. Nem pusztán tudás, művészi teljesítmény, hanem életünket szabályozó elv. A művészetnek, csakúgy mint a tudománynak, vannak fejedelmei, hercegei. A hamis egyenlősdi mindnyájunkat züllesztő közönségességet eredményez.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
