2024-ben a kémiai Nobel-díjat David Baker, John M. Jumper és Demis Hassabis kapja a fehérjeszerkezetek tervezésével kapcsolatos kutatásaikért. Ezt a Svéd Királyi Tudományos Akadémia jelentette be szerdán Stockholmban.
A kémiai Nobel-díj felét az amerikai Washingtoni Egyetem munkatársa, David Baker, a másik felét pedig a két brit kutató, John M. Jumper és Demis Hassabis kapja.
Hassabis a Google mesterséges intelligenciára szakosodott leányvállalatának, a DeepMindnak a társalapítója, Jumper pedig ott vezető tudós.
Baker a számítógépes fehérjetervezésért, Hassabis és Jumper pedig a fehérjék összetett szerkezetének előrejelzéséért kapja a díjat.
A kémiai Nobel-bizottság hangsúlyozta, hogy Baker „szinte lehetetlen bravúrt hajtott végre a teljesen új típusú fehérjék megalkotásával”. Hassabis és Jumper egy 50 éves probléma megoldására mesterséges intelligenciával (AI) olyan modellt fejlesztett ki, amely a fehérjék összetett szerkezetének előrejelzésére használható. „Ezek a felfedezések hatalmas lehetőségeket rejtenek magukban” - mondták. Az élet sokszínűsége a fehérjék mint kémiai eszközök elképesztő képességéről tanúskodik.
„Az idén kitüntetett felfedezések egyike a fehérjék felépítésével kapcsolatos. A másik egy 50 éves álom beteljesüléséről szól: a fehérjék szerkezetének előrejelzéséről azaminosav-szekvenciákból. Mindkét felfedezés hatalmas lehetőségeket nyit meg” - mondta Heiner Linke, a kémiai Nobel-bizottság elnöke.
Az 1962-ben Seattle-ben született Baker 2003-ban hozott létre először új fehérjét aminosavakból. Azóta kutatócsoportja számos más fehérjét is előállított, amelyeket többek között gyógyszerekben és vakcinákban használnak.
Az 1976-ban Londonban született Hassabis és az 1985-ben az amerikai Little Rockban született Jumper 2020-ban mutatta be az „AlphaFold2” nevű mesterséges intelligenciamodellt, amellyel gyakorlatilag az eddig ismert 200 millió fehérje szerkezetét lehet megjósolni. A mesterséges intelligenciát 190 különböző országban használták már emberek - írja a Nobel-bizottság. Ez segíthet például az antibiotikum-rezisztencia tisztázásában vagy a műanyagokat lebontó enzimek használatában.
A három díjazottat a Clarivate adatszolgáltató cég már az idei kémiai Nobel-díj esélyesei közé sorolta, mivel a leggyakrabban idézett tudósok közé tartoznak.
Makovitzky József (Prof. em. Univ. Heidelberg és Univ. Freiburg i. Br.)
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
A válogatottra vonatkozólag a miniszterelnök mondott lényegeset, igaz, évekkel ezelőtt, és azóta sem ismételte meg. Eszerint a magyar nemzeti tizenegynek a világ tíz legjobb válogatottja közé kell kerülnie. Jelenleg a 32., de Marco Rossi talán elindíthatja csapatunkat a fölfelé vezető úton.
-
Európában elhallgatják, de a terjeszkedő nyugati geopolitika idézte elő az ukrajnai háborút, az agresszív liberális szemlélet és gyakorlat zúdította az unióra a tömeges illegális migrációt, az eltörlés kultúrát, az LMBTQ-aktivisták gyermekérzékenyítő tevékenységét – leplezi le a korrupt szélsőséget Bánó Attila.
-
"Brüsszel már szövetségest is talált Magyar Péter személyében, hogy megkárosítsák a magyar gazdákat és elvegyék a pénzüket. Magyar Péter támogatja a tervet, ezzel ismét bebizonyította, hogy Brüsszel embere" - fogalmazott Nagy István.
-
A hadműveletben több tucat izraeli vadász-, hírszerző, és légi-üzemanyagtöltő repülőgép vett részt Irán területén, több helyszínen. A harci gépek biztonságban visszatértek - közölte az izraeli média.