„A zászlót vinni kell” című kemény borítós, színes emlékkönyv 328 oldalon keresztül foglalkozik Wittner Mária szellemi örökségével. A kötet első felében az idén márciusban Budapesten megtartott emlékülés tanulmányai kaptak helyet, melyek az 1956-os hős életét és az általa fontosnak tartott ügyeket járják körül. Ferencz Orsolya országgyűlési képviselő megnyitó beszédét, valamint Németh Szilárd országgyűlési képviselő fővédnöki köszöntőjét követően Dr. Bank Barbara történész tanulmánya következik, amely a Wittner Mária fogságai címet kapta, és a szabadságharcos 1957 és 1970 között politikai fogolyként töltött korszakát dolgozza fel. Frölichné Lendvai Beatrix írása Wittner Mária valóra vált álma, a XVI. kerületi Tóth Ilonka Emlékház megszületéséről szól, míg Hajagos Csaba történész „Tűzvonalban” című munkája az ’56-os hős szabadságharc alatti tevékenységét foglalja össze. Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke írásában Wittner Mária kommunista utcanevek megváltoztatásáért tett erőfeszítéseiről emlékezik meg.
A most megjelent emlékkönyv tisztelgés Wittner Mária hősi helytállása és életműve előtt, aki nem törődött bele, hogy a történelmet a győztesek írják. A kötet a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő által nyújtott pályázati támogatásból valósult meg a Magyar Patrióták munkája révén.
„A zászlót vinni kell” című emlékkönyv első bemutatója október 26-án szombaton 10 órai kezdettel lesz Marosvásárhelyen a Kultúrpalota épületében, amelyen Kövér László, az Országgyűlés elnöke mond beszédet. A kötet a Wittner Máriára emlékező vándorkiállítás megnyitójával együtt debütál a székely fővárosban.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
A válogatottra vonatkozólag a miniszterelnök mondott lényegeset, igaz, évekkel ezelőtt, és azóta sem ismételte meg. Eszerint a magyar nemzeti tizenegynek a világ tíz legjobb válogatottja közé kell kerülnie. Jelenleg a 32., de Marco Rossi talán elindíthatja csapatunkat a fölfelé vezető úton.
Tizenhárom éves fiút is megöltek a Kossuth téri sortűzzel. A történelmi gaztett baloldali bűnöseiről azonban ma, 68 évvel a tömeggyilkosság után is csak sejtető utalásokkal lehet beszélni.
A szabadkígyósi Wenckheim-kastély nem lett felújítva az emelet és a melléképületek, amelyre még mintegy 7,7-8,6 milliárd forint között kellene költeni. "Tőkeerős partnerre van szükség", aki a felújítás mellett az üzemeltetésre is tud forrást szánni; a következő tíz évben összesen mintegy 8-10 milliárd forintot.
A szellemi erő a patrióták oldalán van, ám a bürokraták a korábban megszállt adminisztárciós poziciókba beleterpeszkednek, és foggal-körömmel védik azok minden négyzetcentiméterét. A szellemi erőknek azonban felül kell kerekedniük a gátlástalan bürokrácián.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
A válogatottra vonatkozólag a miniszterelnök mondott lényegeset, igaz, évekkel ezelőtt, és azóta sem ismételte meg. Eszerint a magyar nemzeti tizenegynek a világ tíz legjobb válogatottja közé kell kerülnie. Jelenleg a 32., de Marco Rossi talán elindíthatja csapatunkat a fölfelé vezető úton. 
