Vallási szélsőségesként bélyegezte meg egy brüsszeli liberális lobbicsoport az üldözött keresztényeket segítő Azbej Tristant
Örömmel osztom meg a hírt: a brüsszeli European Parliamentary Forum on Sexual and Reproductive Rights (EPF) nevű szervezet engem is megtisztelt azzal, hogy vallási szélsőségesként bélyegzett meg legújabb tanulmányában - közölte Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára a Facebook oldalán.
2025. július 7. 17:16
Az EPF egy nonprofit nemzetközi szervezet, amely Belgiumban van bejegyezve, de 33 tagja van a csoportnak Európa szerte. Saját magukról úgy írnak, hogy egy hálózat, amely elkötelezett a világ legkiszolgáltatottabbjainak szexuális és reproduktív egészségének és jogainak védelme iránt.
Június végén publikálták a legújabb jelentésüket „A következő hullám: Hogyan nyeri vissza hatalmát a vallási szélsőségesség” címmel. Ebben a liberális szervezet elképesztő kijelentéseket tesz. Állításuk szerint egy új szövetség vallási szélsőségesekből, szélsőjobboldali populistákból és oligarchikus finanszírozókból alakítja át az európai politikát. A jelentés ezt a titkos, stratégiai erőfeszítést írja le, amelynek célja a vallási szélsőségesség tisztára mosása a mainstream kormányzatba a média, a nem kormányzati szervezetek, a politikai pártok és a közintézmények révén.
Hangsúlyozzák, hogy magánvagyonra támaszkodva és állami finanszírozás által legitimálva ez a mozgalom egy hosszú távú autoriter átalakulást tervez a hagyomány és a gondoskodás álcája alatt. Ez a projekt leleplezi a Következő Hullám pénzügyi, politikai és ideológiai architektúráját, felvértezve a civil társadalmat, hogy felismerje, ellenálljon és ellensúlyozza a növekvő befolyását. A filantróp (Soros György és fia féle emberek általi) támogatás elengedhetetlen e kialakulóban lévő infrastruktúra megzavarásához és a pluralista demokrácia védelméhez.
Szerintük „A következő hullám: Hogyan nyeri vissza hatalmát a vallási szélsőségesség” egy úttörő jelentés, amely dokumentálja az évtizedek óta nehezen megszerzett szexuális és reproduktív jogok lebontásán dolgozó mozgalmak gyorsuló pénzügyi terjeszkedését Európa-szerte
Az European Parliamentary Forum on Sexual and Reproductive Rights vallási szélsőséges megbélyegzésével kapcsolatban a kereszténydemokrata Azbej Tristan megjegyezte, hogy „idő kérdése volt csupán, hogy mikor szúr szemet a brüsszeli liberálisoknak az, hogy hitük miatt ártatlanul üldözöttek életének és emberi jogainak védelmében dolgozunk. Tőlük a sértés kitüntetés. Köszönöm mindenkinek, akivel együtt küzdhetünk az igazságért és az emberi méltóságért!”
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Bakondi György felidézte, hogy 2015-ben 400 ezer ismeretlen személyazonosságú, többnyire fiatal férfi hatolt be Magyarország területére okmányok nélkül, szervezetten, bűnözők irányításával.
A nyár elején több mint harmincezer karkötőt osztottak szét Magyarországon és Kárpát-medence szerte, a hétvégi budapesti rendezvényre pedig ötvenezer darabbal érkeztek. "A kis szalag vékony, de eltéphetetlen, amely identitásunkat, összetartozásunkat és a jövőbe vetett reményünket jelképezi" - fogalmazott Závogyán Magdolna.
Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.