A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kutatóközpontjainak és önálló kutatóintézeteinek vezetői közös nyilatkozatban támogatták azt, hogy a hálózat működésére vonatkozó szabályokat önálló törvény határozza meg. Állásfoglalásukat elfogadta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testülete is - közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel pénteken.
hun-ren.hu
A tájékoztatás szerint Gulyás Balázsnak, a HUN-REN elnökének és Jakab Rolandnak, a HUN-REN vezérigazgatójának a kezdeményezésére ismét tárgyalóasztalhoz ültek a Magyar Kutatási Hálózat kutatóközpontjainak és önálló kutatóintézeteinek vezetői, hogy a hivatalos véleményezésre hozzájuk eljuttatott törvénytervezetről egyeztessenek.
Mint írták, a megbeszélésen aláírt közös nyilatkozatban egyetértésüket fejezték ki, hogy egy versenyképes, teljesítményelvű és a kutatási szabadság autonómiáját maradéktalanul biztosító kutatóhálózat központi és zászlóshajó szerepet játszik a magyar tudományos, kutatási és innovációs ökoszisztéma megerősítésében.
A dokumentumot kézjegyükkel is ellátó vezetők a HUN-REN küldetéseként fogalmazták meg a szervezet aktív hozzájárulását új tudományos és innovációs eredmények létrehozásához, a nemzeti kultúra őrzéséhez és ápolásához, valamint az egyetemes tudomány és kultúra gazdagításához, ezáltal a magyar gazdaság és az egész magyar nemzet előtt álló társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások megoldásához - írták.
A közlemény szerint a Magyar Kutatási Hálózat főigazgatói és igazgatói e küldetés tudatában támogatták, hogy a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat működésére vonatkozó szabályokat önálló törvény (HUN-REN-törvény) határozza meg, amely rendelkezik a HUN-REN sajátos jogállásáról, valamint arról, hogy a HUN-REN egyetlen önálló jogi személyként működjön tovább, amennyiben a törvény biztosítja, hogy a jelenlegi kutatóközpontok és önálló kutatóintézetek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységekként tevékenykedhessenek a jövőben. Annak a véleményüknek adtak hangot, hogy ez utóbbi teljesülésével a kutatóintézetek és azok vezetői megtartják – számos egyéb hatáskör mellett – munkáltatói és gazdálkodási jogosítványaikat.
Emellett a közlemény szerint a kutatóközpontok és önálló intézetek vezetői támogatták, hogy a megújult HUN-REN-ben a legfőbb döntéshozó szerv a továbbiakban is a többségében a tudomány művelőiből álló Irányító Testület maradjon, azzal, hogy a legfontosabb döntésekben – ilyen például a kutatóintézeti költségvetések elfogadása, a kutatóintézetek átszervezése, alapítása, megszüntetése – változatlanul szükséges a tudomány művelőinek többségi szavazata, amely biztosítja a tudományos kutatás szabadságának alkotmányos védelmét. Emellett fontosnak és elengedhetetlennek minősítették, hogy az Irányító Testület munkájában – tanácskozási joggal – részt vehessenek a három tudományterületet képviselő kutatóintézetek vezetői által delegált személyek is.
A tájékoztatás szerint az intézethálózat főigazgatói és igazgatói egyúttal méltányolták és támogatták, hogy a HUN-REN költségvetési támogatása jelentősen – már 2025 tavaszán 18 milliárd forinttal – emelkedjen, és három éven belül érje el a jelenlegi szint kétszeresét, azaz a 97 milliárd forintot.
Emellett szorgalmazták, hogy a Magyar Állam – a Magyar Tudományos Akadémiával történő megállapodás alapján – az Akadémiától vásárolja meg és a HUN-REN-nek térítésmentesen adja át a kutatóintézetek által használt ingatlan- és ingóvagyont - olvasható a közleményben.
A Magyar Kutatási Hálózat vezető tisztségviselői vállalták és támogatták egy új, teljesítményalapú finanszírozási rendszer bevezetését a megemelt finanszírozáshoz és az új működési modellhez kapcsolódóan.
"Annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy mindez hosszú távú, kiszámítható, stabil finanszírozást és működési környezetet biztosít a kutatóintézetek és a kutatók számára, így lehetővé válik a felfedező kutatások lehetőségének garantálása mellett a magyar gazdasági és társadalmi kihívások szempontjából kiemelt kutatási irányok és témák megjelenése is" - közölték.
A kutatóközpontok és önálló intézetek vezetői végül amellett foglaltak állást, hogy amennyiben HUN-REN működéséről és finanszírozásáról szóló törvény a fent rögzített feltételeket maradéktalanul biztosítja, úgy támogatják a törvénytervezet Országgyűlés elé bocsátását. Egyúttal azt kérték a HUN-REN Irányító Testületétől, hogy továbbítsa a fenti célok eléréséhez szükséges módosítási javaslatokat a törvénytervezethez kapcsolódóan a Kulturális és Innovációs Minisztérium részére.
A kutatóközpontok vezetőinek közös állásfoglalását az egyeztetés után az Irányító Testület is megtárgyalta. Az összegzett módosítási javaslatokat a Testület küldi el az illetékes tárcának a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat álláspontjaként.
A HUN-REN vezetői továbbra is részletesen tájékoztatják a kutatói közösséget a Magyar Kutatási Hálózat megújításának folyamatáról és lépéseiről - írták a közleményben.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki egyben a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.