A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kutatóközpontjainak és önálló kutatóintézeteinek vezetői közös nyilatkozatban támogatták azt, hogy a hálózat működésére vonatkozó szabályokat önálló törvény határozza meg. Állásfoglalásukat elfogadta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testülete is - közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel pénteken.
hun-ren.hu
A tájékoztatás szerint Gulyás Balázsnak, a HUN-REN elnökének és Jakab Rolandnak, a HUN-REN vezérigazgatójának a kezdeményezésére ismét tárgyalóasztalhoz ültek a Magyar Kutatási Hálózat kutatóközpontjainak és önálló kutatóintézeteinek vezetői, hogy a hivatalos véleményezésre hozzájuk eljuttatott törvénytervezetről egyeztessenek.
Mint írták, a megbeszélésen aláírt közös nyilatkozatban egyetértésüket fejezték ki, hogy egy versenyképes, teljesítményelvű és a kutatási szabadság autonómiáját maradéktalanul biztosító kutatóhálózat központi és zászlóshajó szerepet játszik a magyar tudományos, kutatási és innovációs ökoszisztéma megerősítésében.
A dokumentumot kézjegyükkel is ellátó vezetők a HUN-REN küldetéseként fogalmazták meg a szervezet aktív hozzájárulását új tudományos és innovációs eredmények létrehozásához, a nemzeti kultúra őrzéséhez és ápolásához, valamint az egyetemes tudomány és kultúra gazdagításához, ezáltal a magyar gazdaság és az egész magyar nemzet előtt álló társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások megoldásához - írták.
A közlemény szerint a Magyar Kutatási Hálózat főigazgatói és igazgatói e küldetés tudatában támogatták, hogy a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat működésére vonatkozó szabályokat önálló törvény (HUN-REN-törvény) határozza meg, amely rendelkezik a HUN-REN sajátos jogállásáról, valamint arról, hogy a HUN-REN egyetlen önálló jogi személyként működjön tovább, amennyiben a törvény biztosítja, hogy a jelenlegi kutatóközpontok és önálló kutatóintézetek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységekként tevékenykedhessenek a jövőben. Annak a véleményüknek adtak hangot, hogy ez utóbbi teljesülésével a kutatóintézetek és azok vezetői megtartják – számos egyéb hatáskör mellett – munkáltatói és gazdálkodási jogosítványaikat.
Emellett a közlemény szerint a kutatóközpontok és önálló intézetek vezetői támogatták, hogy a megújult HUN-REN-ben a legfőbb döntéshozó szerv a továbbiakban is a többségében a tudomány művelőiből álló Irányító Testület maradjon, azzal, hogy a legfontosabb döntésekben – ilyen például a kutatóintézeti költségvetések elfogadása, a kutatóintézetek átszervezése, alapítása, megszüntetése – változatlanul szükséges a tudomány művelőinek többségi szavazata, amely biztosítja a tudományos kutatás szabadságának alkotmányos védelmét. Emellett fontosnak és elengedhetetlennek minősítették, hogy az Irányító Testület munkájában – tanácskozási joggal – részt vehessenek a három tudományterületet képviselő kutatóintézetek vezetői által delegált személyek is.
A tájékoztatás szerint az intézethálózat főigazgatói és igazgatói egyúttal méltányolták és támogatták, hogy a HUN-REN költségvetési támogatása jelentősen – már 2025 tavaszán 18 milliárd forinttal – emelkedjen, és három éven belül érje el a jelenlegi szint kétszeresét, azaz a 97 milliárd forintot.
Emellett szorgalmazták, hogy a Magyar Állam – a Magyar Tudományos Akadémiával történő megállapodás alapján – az Akadémiától vásárolja meg és a HUN-REN-nek térítésmentesen adja át a kutatóintézetek által használt ingatlan- és ingóvagyont - olvasható a közleményben.
A Magyar Kutatási Hálózat vezető tisztségviselői vállalták és támogatták egy új, teljesítményalapú finanszírozási rendszer bevezetését a megemelt finanszírozáshoz és az új működési modellhez kapcsolódóan.
"Annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy mindez hosszú távú, kiszámítható, stabil finanszírozást és működési környezetet biztosít a kutatóintézetek és a kutatók számára, így lehetővé válik a felfedező kutatások lehetőségének garantálása mellett a magyar gazdasági és társadalmi kihívások szempontjából kiemelt kutatási irányok és témák megjelenése is" - közölték.
A kutatóközpontok és önálló intézetek vezetői végül amellett foglaltak állást, hogy amennyiben HUN-REN működéséről és finanszírozásáról szóló törvény a fent rögzített feltételeket maradéktalanul biztosítja, úgy támogatják a törvénytervezet Országgyűlés elé bocsátását. Egyúttal azt kérték a HUN-REN Irányító Testületétől, hogy továbbítsa a fenti célok eléréséhez szükséges módosítási javaslatokat a törvénytervezethez kapcsolódóan a Kulturális és Innovációs Minisztérium részére.
A kutatóközpontok vezetőinek közös állásfoglalását az egyeztetés után az Irányító Testület is megtárgyalta. Az összegzett módosítási javaslatokat a Testület küldi el az illetékes tárcának a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat álláspontjaként.
A HUN-REN vezetői továbbra is részletesen tájékoztatják a kutatói közösséget a Magyar Kutatási Hálózat megújításának folyamatáról és lépéseiről - írták a közleményben.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Európa érdeke az, hogy ne öntsük tovább "egy megnyerhetetlen háború feneketlen zsákjába" az európai emberek pénzét, és az, hogy csak olyan országot vegyünk fel az unióba, amely erősíti a közösségünket, és ne olyat, amely csődbe visz bennünket - mutatott rá a kormányfő.
A néppárti képviselőcsoport szerint nem történt elégséges intézkedés a nem kormányzati szervezetek, vagyis civil szervezetek finanszírozása körüli titkolózás megszüntetése érdekében - adott tájékoztatást a Gondolához eljuttatott közleményében az Európai Néppárt (EPP).