180 éve hivatalos a magyar nyelv hazánkban
2024. november 21. 19:58

Száznyolcvan éve, 1844. november 13-án szentesítette V. Ferdinánd király az 1844. évi II. törvénycikket, amely a magyart tette meg a Magyar Királyság hivatalos nyelvének. Az uráli nyelvcsaládhoz tartozó magyar nyelv írásbelisége a 11. századtól folyamatos, az első magyar nyelvű szórványemlék az 1055-ös Tihanyi alapítólevélben található, a legkorábbi összefüggő nyelvemlék a 12. század végéről származó Halotti beszéd, mindkettő latin nyelvű kódexben maradt meg. Sokáig a latin volt az ügyintézés és a bíráskodás nyelve, ezen a nyelven született a 16. század elején az évszázadokig jogforrásnak számító Werbőczy-féle Hármaskönyv (Tripartitum).

Werbőczy István hármaskönyvének hasonmás címlapja (MTI Fotó: Oláh Tibor)

Az első világirodalmi rangú magyar költő, a 15. században élt Janus Pannonius is latinul verselt, az első jelentős magyar nyelvű költő az egy évszázaddal később élt Balassi Bálint volt.

MTi
Címkék:
  • Bandung árnyékában
    Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
  • Ezt a harcot még nem vívtuk meg
    Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
  • Az RMDSZ erős legyen, kormányra kerülhessen
    Semjén Zsolt a közelgő romániai választás kapcsán azt kérte, mindenki, akinek van román állampolgársága és Magyarországon él, adja le szavazatát vagy a konzulátuson vagy otthon. Minden szavazatra szükség van, hogy az RMDSZ meghatározó erő legyen és adott esetben kormányra kerülhessen.
  • Szélesedett a magyar mozgástér
    A számok jól mutatják, hogy nekünk, magyaroknak gondolkodnunk kell, a saját magunk logikájából és érdekeiből kiindulva egy saját út megtalálásán, mert ebben a pillanatban Európa nem képes arra, hogy kialakítson egy olyan stratégiát, amellyel visszanyerheti a versenyképességét – mondta a miniszterelnök.
  • A modernitás többé nem nyugati kategória
    Orbán Viktor arról beszélt: a magyar rendszerváltás utáni időszakot az a gondolat uralta, hogy nemcsak azért érdemes nyugatra tekintenünk, mert ott jobban élnek, hanem azért is, mert egy olyan önkorrekciós politikai-gazdasági rendszert fedeztek fel valamikor a XVII. századtól kezdődően, amely hosszú távon garantálja stratégiai biztonságunkat.
MTI Hírfelhasználó