Az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén állásfoglalást fogadott el, amelyen Ukrajna további katonai támogatására szólított fel.
Az állásfoglalásban - amelyet 390 igen, 135 nem szavazattal és 52 tartózkodás ellenében fogadtak el - a képviselők hangsúlyozták, hogy a konfliktus eszkalálódásához vezet az észak-koreai csapatok bevetése orosz részről, és elítélték, hogy Oroszország új ballisztikus rakétákat tesztelt Ukrajnában.
"Ezek a közelmúltbeli eszkalációs lépések a háború új szakaszát jelentik, és új kockázatot jelentenek Európa egészének biztonságára nézve" - vélték a képviselők, és felszólították az Európai Uniót és Ukrajna más partnereit, hogy ennek megfelelően reagáljanak.
Az állásfoglalást megszavazó képviselők hangsúlyozták: "Ukrajna nélkül nem lehet tárgyalni Ukrajnáról", és arra kérték az EU-t: törekedjen arra, hogy a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatást kapja Ukrajna és a háború békés megoldása.
Az EP arra is felszólította az EU-t és a tagállamokat, hogy vegyenek részt az ukrán békeformula végrehajtásában és a második békecsúcs megtartásához szükséges feltételek megteremtésében, egyebek között a globális dél országainak bevonásával.
A képviselők elítélték Iránt, Fehéroroszországot és Észak-Koreát az Oroszországnak nyújtott katonai támogatásuk miatt, és arra kérték az EU tagállamait, hogy erősítsék meg az ezen országokkal szembeni szankciórendszert.
Hangsúlyozták: Oroszország Ukrajna elleni háborúja és Észak-Korea részvétele a konfliktusban, valamint a nukleáris és rakétaprogramok súlyos fenyegetést jelentenek a szabályokon alapuló nemzetközi rendre nézve.
Felszólították a kínai vezetést, hogy szüntessen be minden katonai támogatást Oroszországnak, és felhívták a figyelmet arra, hogy ennek elutasítása komolyan veszélyezteti az EU és Kína kétoldalú kapcsolatait. Kínának az Észak-Koreára és Oroszországra gyakorolt jelentős befolyását a feszültségek csökkentésére kellene felhasználnia - vélték a képviselők.
Az állásfoglalásban felszólították a tagállamok kormányait tömörítő Tanácsot, hogy terjessze ki az Oroszországgal szembeni szankciókat; különösen a gazdaságilag különösen fontos ágazatokat, például a kohászati, nukleáris, vegyipari, mezőgazdasági és bankszektort, valamint az orosz nyersanyagokat érintve.
A képviselők arra kérték az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák Ukrajna katonai támogatását, harci repülőgépek, nagy hatótávolságú rakéták modern légvédelmi rendszerek, tüzérségi eszközök, valamint az ukrán erők kiképzése által.
Az állásfoglalás szerint minden uniós tagállamnak és NATO-szövetségesnek évente legalább GDP-je 0,25 százalékával kell hozzájárulnia Ukrajna katonai támogatásához.
A képviselők üdvözölték Joe Biden amerikai elnök döntését, amely lehetővé teszi Ukrajna számára fejlett rakétarendszerek használatát oroszországi katonai célpontok ellen, és felszólították az EU-t, hogy fogadjon el hasonló intézkedéseket.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.