Lavrov szerint az EBESZ a politikai folyamatok peremére szorult
2024. december 5. 18:48
Az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ) a politikai folyamatok peremére szorult - jelentette ki csütörtökön Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a szervezet máltai miniszteri ülésének kezdetén. A találkozó több résztvevője bírálta Oroszországot az ukrajnai háború miatt.
Lavrov – tass/Valerij Sarifulin
Lavrov Ukrajna 2022-es orosz megtámadása óta először látogatott el európai uniós tagországba.
Felszólalásában kijelentette: "Úgy tűnik, hogy a jelenlegi, mélyreható változások körülményei között (...) az EBESZ az európai térség minden tagjának egyik érdekegyesítő pontjává válhat. De ebben a teremben senkinek sem jutna eszébe, hogy az EBESZ-t erre a célra használja. A NATO és az Európai Unió tagjai tetteikkel az EBESZ-t a politikai folyamatok peremére szorították, nekünk és mindenki másnak pedig egy ilyen EBESZ értelmetlen."
Szólt arról, hogy "a nyugati országok, az elnökség, a főtitkár és az EBESZ összes intézménye, amelyek minden alkalommal aggódnak az emberi jogok miatt, síri csendban maradnak, amikor a náci kijevi rezsim tetteit figyelik, amely 2017 óta egy sor olyan törvényt fogadott el, amely kiirtja az orosz nyelvet minden téren: az oktatásban, a médiában, a kultúrában, a művészetben. Nemrég betiltotta a kánoni ukrán ortodox egyházat is."
Mindezt annak ellenére - hangsúlyozta -, hogy "az ENSZ Alapokmányának első cikke megköveteli minden ember nyelvi és vallási jogainak tiszteletben tartását". "Az Európai Unió vezetői azonban csak azt mondják, hogy (Volodimir) Zelenszkij (ukrán elnök) rendszere az európai értékeket védi. Ez, ahogy mi mondjuk, bűnös beismerése annak, hogy a rasszizmus ma európai érték" - tette hozzá.
Lavrov azzal vádolta meg az amerikai kormányt, hogy az eurázsiai kontinens destabilizálására törekszik. "A Biden-kormányzat a NATO infrastruktúráját mozdítja elő az ázsiai-csendes-óceáni térségben. Megszaporodnak a katonai gyakorlatok (...). Ez egyértelműen kísérlet az egész eurázsiai kontinens destabilizálására"- mondta. Azt vetette a Nyugat szemére, hogy "új hidegháborút" rendez, mondván, ez most azzal fenyeget, hogy "forróvá" válik.
"Ahhoz, hogy a NATO az afganisztáni bukás után újra a politikai színpadra kerüljön, egy egységesítő ellenségre volt szükség. A megoldás a hidegháború reinkarnációja volt, csak most sokkal nagyobb a veszélye annak, hogy a hidegből átlépjünk a meleg szakaszba"
- hangoztatta.
Az ukrán diplomácia vezetője, Andrij Szibiha, aki szintén jelen volt a máltai ülésén, háborús bűnösnek nevezte orosz kollégáját, Szergej Lavrovot. Kijelentette: "Ukrajna továbbra is küzd a létezéshez való jogáért. És az orosz háborús bűnösnek, aki itt ül az asztalnál, tudnia kell: Ukrajna el fogja nyerni ezt a jogot, és az igazság győzni fog."
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter azt mondta, hogy Szergej Lavrov azért érkezett Máltára, azért látogatott el az Európai Unió egyik országába Ukrajna megtámadása óta először, hogy "hazudjon az orosz invázióról". "Én nem fogom meghallgatni ezeket a hazugságokat. Nem fogok Lavrov úrral egy asztalhoz ülni" - mondta Sikorski.
Antony Blinken, az amerikai diplomáciai vezetője is támadta beszédében Lavrovot, egyebek között azzal vádolva, hogy "dezinformációs cunamit" terjeszt. Egyben Moszkvát okolta az ukrajnai helyzet súlyosbodásáért.
"Sajnálom, hogy kollégánk, Lavrov úr elhagyta a termet, nem adta meg azt a szívességet, hogy meghallgasson minket, ahogy mi is meghallgattuk őt. És természetesen orosz kollégánk nagyon jó abban, hogy a dezinformáció cunamijába fullasztja a hallgatókat" - fogalmazott Blinken.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ha ezeket a több tízmilliárd eurós összegeket úgy tudják osztogatni és költögetni, hogy közben az Unióban nem létezik audit, nincs számvevőszék és elszámoltatás, nem csoda, hogy minden „okvetetlenkedés”, ami az átláthatóságot és a transzparenciát szolgálná, az ő szemükben nemtelen támadás a „civil társadalom” ellen!
Ukrajnával szomszédos országként úgy látjuk, ha felveszik Ukrajnát az Európai Unióba, felveszik a háborút is – közölte a miniszterelnök hétfőn az EU parlamenti elnökeinek konferenciáján az Országházban.