Visszavonult az élsporttól az olimpiai bajnok Pars Krisztián
2025. január 11. 14:23
Szombathelyen, anyaegyesületében elbúcsúztatták szombaton Pars Krisztián olimpiai bajnok, kétszeres világbajnoki ezüstérmes, kétszeres Európa-bajnok és Európa-bajnoki ezüstérmes kalapácsvetőt, aki hivatalosan is bejelentette, hogy visszavonul, befejezte aktív sportpályafutását.
Neki is szólt a Himnusz... – mob
A 42 éves sportoló az MTI-nek elmondta: apaként egyelőre másfél éves kisfiával szeretne a lehető legtöbb időt együtt tölteni, a civil élettel kapcsolatban még "kiforratlanok" a tervei, de természetesen kész átadni mindazt a tapasztalatot és tudást, amit több mint negyed évszázados versenyzői pályafutása során megtapasztalt, felhalmozott.
Az ötkarikás bajnok, aki mindvégig hűségesen kitartott szombathelyi egyesülete mellett, elsősorban az utánpótlásnevelésben működne közre szívesen, de szavai szerint nyitott lenne arra is, ha az atlétikai szövetségben találnak számára testhezálló feladatot.
Pars Krisztián a Szombathelyi Dobó Sportegyesületben rendezett ünnepségen köszönetet mondott edzőinek, sporttársainak, kiemelve a "szombathelyi dobópápaként" tisztelt Németh Pál mesteredzőt és későbbi trénerét, Németh Zsoltot.
Horváth Vilmos, a Szombathelyi Dobó SE elnöke úgy fogalmazott: Pars Krisztián a magyar atlétika korszakos egyénisége, aki amellett, hogy 2012-ben, Londonban olimpiai aranyérmet szerzett, négy olimpián, nyolc világbajnokságon és öt Európa-bajnokságon képviselte eredményesen Magyarországot.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Dr. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője Moszkvában, az Orosz Energiahét konferenciáján hangsúlyozta: az energiaellátás nem politikai, hanem gazdasági és biztonsági kérdés. A magyarok és a törökök egyaránt a stabil, megfizethető energiaellátás fenntartását tartják közös érdeknek.
Mióta megkapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László, tőle hangos a média. Ki-ki vérmérséklete szerint fogalmazza meg véleményét a „nagy íróról”, életművéről és nyilatkozatairól. Azóta a könyvtárakban nem lehet hozzájutni könyveihez, mindenki olvasni akarja, mert a többség nem ismeri. Szinte ismeretlenül robbant be a köztudatba, főként irodalmárok olvasták eddig. Az biztos, hogy nálunk soha nem lesz népszerű, mert könyvei túl sötéten festik le a világot, nem könnyed olvasmány posztmodern nyelvezete miatt sem. Mindehhez hozzájárulnak magyarellenes nyilatkozatai, a jobboldali törekvésekre tett megjegyzései, állásfoglalása velük szemben.
Németországban újabb vita bontakozott ki a keresztény gyökerek jövőjéről: a CDU egyik politikusa felvetette, hogy töröljék a Reformáció napját a munkaszüneti napok közül. Pedig Luther Márton öröksége nem csupán egyháztörténeti emlék, hanem az európai lelkiismeret és identitás egyik alappillére.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez. 
