Izrael: A Vallásos Cionisták párt a tűzszüneti megállapodás ellen szavaz
2025. január 17. 18:49
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormánykoalíciójában marad, de a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezettel megkötött tűzszüneti és túszcsere-megállapodás ellen szavaz a ciszjordániai telepeseket képviselő, Becalel Szmotrics pénzügyminiszter vezette Vallásos Cionisták párt.
Az izraeli média egybehangzó jelentése szerint Szmotrics péntekre megegyezett Netanjahuval az előző este Dohában véglegesített és aláírt tűzszüneti és túszcsere-megállapodás ügyében.
Netanjahu engedett Szmotrics azon követelésének, hogy az izraeli hadsereg (IDF) térjen vissza a Gázai övezetbe, és folytassa a harcot a Hamász ellen a 15 hónapja tartó háborút lezáró, három szakaszból álló tűzszünet első szakasza után, vagyis azután, hogy a terrorszervezet szabadon engedte a legjobban kiszolgáltatott túszait. A két politikus megegyezett a palesztinoknak szánt humanitárius segélyek ügyében is.
Megállapodásuk szerint Szmotrics a várhatóan szombat esti kormányülésen a Hamássszal megkötött megállapodás ellen szavaz, de továbbra is a kormányban marad.
Ezzel szemben csütörtök este a tűzszünetet ellenző másik koalíciós párt elnöke, Itamár Bengvír bejelentette sajtótájékoztatón, hogy Zsidó Erő nevű pártjával kilép a koalícióból, ha megszavazzák a Katarban közvetítőkkel megkötött tűzszünetet és túszalkut, és csak a háború folytatása esetén csatlakoznak újra a kormányhoz.
A két szóban forgó párt a háború folytatását követeli a "teljes győzelemig", a "Hamász teljes felszámolásáig", noha az IDF vezérkara szerint a hadsereg már elérte, amit lehetett a Gázai övezetben a gerilla harcmodort alkalmazó iszlamista fegyveresek ellen.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
