A rengeteg találmányt megalkotó Jedlik Ányos Szimőn, Komárom vármegyében született 1800. január 11-én, megtért Teremtőjéhez Győrben, 1895. december 13-án.

Jedlik Ányos és unokatestvére, Czuczor Gergely szobra Győrben, alkotója az M. S. mester-díjas Rieger Tibor – wikipedia

Bencés fizikus, egyetemi tanár, nyelvújitó
 
A magyar faluban, ahol Jedlik Ányos született, mind a mai napig szeretettel őrzik emlékét.

Szobra van Szimön, Budapesten a Tudományegyetemen, ahol 40 éves korától 78 éves koráig volt a 'Természet- és erőműtan" (értsd: fizika és mechanika) tanszék tanára, valamint Győrben is, ahol rövid ideig tanított, és ahol nyugdíjas éveit töltötte.

Jedlik 1840-ben lett a pesti egyetem professzora. 1841-ben az elsők között csatlakozott a Magyar Természettudományi Társulathoz,

1848-ban ő volt a pesti bölcsész kar dékánja, a forradalom idején, majd 1863/64-ben pesti egyetem rektora. A forradalom utan csak német nyelven tanithatott.

Ő írta az első magyar nyelvű egyetemi tankönyvet fizikából (Súlyos testek természettana, 1850) és számos magyar nyelvű szakkifejezést vezetett be.

1858-ban pedig a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett.

Első komoly találmánya szódavízgyártó készüléke volt 1826-ban, majd az első elektrodinamikai elven működő villanymotor 1828-ban.

Előbbiért a mai magyar szikvízgyártók tisztelik, akik a Jedlik Ányos Lovagrendet alapították meg, utóbbiért a villamosmérnökök, akik ezért, valamint az öngerjesztés elvének, az ún. dinamóelvnek a felfedezéséért az ország első elektrotechnikusának tartják.

A fizika és a kémia szaknyelvét Jedlik Ànyos változtatta meg latinról magyarra, ez 1844 óta az ország hivatalos nyelve lett.

Aktiv szerepet vállalt a magyar tudományos kifejezések megalkotásában, gazdagitásában, nevéhez számos, ma is használatos müszaki szó fűződik: dugattyú, haladvány, tehetetlenségi nyomaték, merőleges, léggömb, légnyomás, műanyag, hullámhossz stb.

Temérdek találmányt köszönhetünk a szerény.bencésrendi szerzetesnek, ám ezeket – szerzetesi élete következtében – sajnos nem szabadalmaztatta; és a tudományos nagyvilág sok esetben nem is őt tekinti egyik-másik találmánya atyjának.

Az elismerésekből így jóval kevesebbet kapott életében, mint megérdemelte volna. („Villanydelejes forgonyát” például a német Moritz Hermann Jakobi mutatta be, persze saját ötleteként.)

Eötvös Loránd neki adta át az 1. sz. tagsági igazolványt az általa alapított Mathematikai és Physikai Társulatban.

Készülékeit az 1873-as bécsi világkiállításon is kiállították, ahol von Siemens ajánlására elnyerte a „Progress” díjat.

Ma Csepelen gimnázium, Győrben szakközépiskola és több városban utca viseli a nevét. Mérnököket és fizikusokat tömörít a Jedlik Ányos Társaság, fizikaversenyt neveztek el Jedlik Ányosról Győrben és Nyíregyházán.

Emlékének megőrzéséért Eötvös Lorándon kívül a 19.században Bartoniek Géza, Hankó Vilmos, Heller Ágost, Klupathy Jenő, a 20. században Ferenczy Viktor, Holenda Barnabás, Király Árpád, Mayer Farkas es Radnai Gyula rengeteget tettek .

Makovitzky József (Universität Heidelberg és Universität Freiburg i. Br.)