Spanyolországban hét embert, köztük influenszereket fogtak el dzsihádista propaganda terjesztése miatt
2025. február 4. 10:36
Spanyolországban hét embert, köztük nagy követőtáborral rendelkező influenszereket fogott el a csendőrség dzsihádista propaganda terjesztése miatt - olvasható a belügyminisztérium weboldalán közzétett közleményben.
A tájékoztatás szerint három akció során vették őrizetbe a gyanúsítottakat Pontevedra, Fuensalida és Madrid városában, akik között fiatalkorú is van.
A bíróság két ember helyezett előzetes letartóztatásba, a többiek korlátozó intézkedések mellett szabadlábon védekezhetnek.
A nyomozók kizárták, hogy a három csoportnak köze van egymáshoz, de a módszerük hasonló volt. A gyanúsítottak számos profilt kezeltek a különböző közösségi platformokon, amelyeken tömegesen terjesztettek dzsihádista tartalmakat.
Pontevedrában és Madridban például a radikális üzenetüket ártalmatlannak tűnő, fizikai edzésről és önvédelemről szóló videóknak álcázták, amelyekben dzsihádista szlogeneket és az Iszlám Állam terrorszervezet audiovizuális anyagait is felhasználták.
A belügyminisztérium közleményében kiemelte: a felhalmozott multimédiás anyagok alapján nagy érdeklődést mutattak a konfliktusövezetekben végrehajtott öngyilkos merényletek iránt, ami a letartóztatott személyek veszélyességét bizonyítja.
Az akciót az Europol és a marokkói hatóságok közreműködésével hajtották végre.
Spanyolországban idén tizenegy embert vettek őrizetbe terrorizmushoz kapcsolódó bűncselekmények gyanújával, a múlt évben 81-et fogtak el, közülük 15-en fiatalkorúak voltak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
