Portréfilm Izsák Imre csillagászról, égi mechanikusról.
Tudományos munkássága 2024. december 12-én Magyar Örökség Díjban részesült.
A film vetítésre kerül az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében,
2025. február 6-án, csütörtökön 17 óra 30-kor.
Izsák Imre 1929. február 21-én született Zalaegerszegen.
1956-ban a forradalom leverése után hagyta el az országot. Közel két évig Zürich-ben, az ottani csillagdában napfolt-tevékenységet vizsgált. 1958 novemberében utazott ki az USA-ba. Az Ohio állambeli Cincinattiban kapott állást. Tíz hónap után Cambridge-be hívták, a Smithsonian Institution Astrophysical Observatory lett az új munkahelye. Itt a műholdak pályaszámításával, elemzésével foglalkozott.
konkoly.hu
1961 június 1-jén hivatalosan is bejelentette a Föld alakjának és felszíni pontjainak pontos meghatározására vonatkozó számításait. Egy csapásra világhírűvé vált.
Bebizonyította, hogy a Föld Egyenlítője nem kör alakú. Számításai minőségi előrehaladást jelentettek a Föld alakjának meghatározásában.
1965-ben tudományos főmunkatársa lett a Nemzeti Űrhajózási Hivatalnak (NASA).
1965 áprilisában Párizsba utazott egy satellit-geodéziai szimpóziumra. Előadását nem tudta megtartani, április 21-én éjjel szívinfarktus érte, 36 évesen meghalt.
1970-ben emlékére a Holdon krátert neveztek el róla. Nevét viseli a 1546. számú kisbolygó.
A kétrészes film emléket állít Izsák Imrének, a mindenkori magyar tehetségnek,− újból és újból bizonyítva azt, hogy Hazánk szellemi nagyhatalom.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
