Újabb magyar rendőri kontingens indult a szerb-macedón határra
2025. február 4. 22:09
Újabb, ezúttal harmincfős magyar rendőri kontingens indult a szerb-macedón határra, hogy segítse a szerb rendőröket az embercsempészek és az illegális migránsok előállításában - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata a rendőrség honlapján kedden.
A kontingenst Czukor Gergely, az ORFK határrendészeti főosztályának vezetője búcsúztatta.
A közlemény szerint az alezredes beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a schengeni határon illegálisan átlépők kövekkel, botokkal, szúró-vágó eszközökkel tehetnek kárt, emellett azonban Molotov-koktélos támadásra is volt már példa.
"2025-ben újra emelkedett a határon jogellenesen belépők és az azt megkísérlők száma is" - emelték ki.
A magyar rendőrök 26. alkalommal indulnak Szerbiába, hogy segítsék ottani kollégáik munkáját a jogellenes határátlépések megelőzésében és felderítésében, az embercsempészek és az illegális migránsok előállításában.
A csoport tagjai fő feladatként járőrszolgálatot látnak el, de nemcsak a határ közvetlen közelében fognak szolgálatot teljesíteni, hanem a mélységi területeken lévő utakon is - ismertették.
A kontingens terepjárókkal, kézi éjjellátó-készülékekkel, valamint kézi hőkamerákkal is támogatja a határszakasz védelmét - írták.
"A magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy az Európai Unió területén kívül is próbálja kezelni a nyugat-balkáni útvonal migrációs nyomását, ennek érdekében pedig szorosan együttműködik a környező országok hatóságaival"
- áll a közleményben.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
