Franciaország nem készül harcoló szárazföldi csapatokat küldeni Ukrajnába - jelentette ki Emmanuel Macron államfő a Le Parisien című napilap honlapján kedd este megjelent interjúban.

 

"Franciaország nem készül arra, hogy harcoló szárazföldi csapatokat küldjön egy konfliktusba, a frontra" - fogalmazott a francia elnök.

 

A Kijevnek nyújtandó biztonsági garanciák megoldásai között szerepelne ugyanakkor - a Moszkvával kötendő esetleges békemegállapodás részeként - "szakértők, vagy akár csapatok küldése korlátozott számban, minden konfliktusövezeten kívülre, hogy támogassák az ukránokat, és szolidaritást tanúsítsanak. Ezen gondolkodunk a britekkel" - mondta a francia elnök.

 

Megemlítette annak lehetőségét is, hogy "a tárgyalások keretében döntsenek arról, hogy az ENSZ mandátuma alatt békefenntartó műveletre kerüljön sor, amely végig a frontvonal mentén lenne".

 

Emlékeztetett arra, hogy egy másik lehetőség lehetne Ukrajna NATO-tagsága, amelyről viszont Oroszország hallani sem akar, és amit Donald Trump amerikai elnök már a tárgyalások előtt is kizárt - hangsúlyozta Macron.

 

A francia elnök bejelentette, hogy szerdán újabb találkozót szervez Párizsban "több európai és Európán kívüli állam" részvételével Ukrajnáról - azzal a céllal, hogy a hét végéig mind a 27 uniós országgal találkozzon -, a hétfői találkozót követően, amelyen nyolc vezető európai ország - Franciaország mellett Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia és Dánia -, valamint az Európai Unió és a NATO vezetői vettek részt.

 

Az elnöki hivatal egyelőre nem közölte, hogy a szerdai újabb találkozónak mi lesz a tárgya, és kik vesznek rajta részt, de a Le Monde című napilap úgy értesült diplomáciai forrásokból, hogy a meghívottak között van Norvégia, Kanada, Csehország, Görögország, Finnország, Románia, Svédország, Belgium és a balti államok.

 

A hétfői találkozón Keir Starmer brit miniszterelnök kijelentette, hogy készen áll csapatok esetleges jövőbeli ukrajnai bevetésére, "ha tartós békemegállapodás születik", míg Olaf Scholz német kancellár "korainak" tartotta a kérdésfelvetést.

 

Bár a Donald Trump és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin közötti párbeszéd múlt heti újrafelvétele több európai vezetőt megdöbbentett, és nem vették jó néven, hogy az Ukrajnáról szóló tárgyalások várhatóan európai részvétel nélkül folynak majd, Emmanuel Macron elsősorban ennek a pozitív oldalát emelte ki.

 

A francia elnök szerint Donald Trump "hasznos párbeszédet indíthat újra" Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

 

"Újra stratégiai kétértelműséget teremt Putyin elnök számára" azzal, hogy "nagyon határozottan fogalmaz" és "bizonytalanságot" teremt, ami Macron szerint "segíthet a nyomásgyakorlásban".

 

Emmanuel Macron megítélése szerint "Oroszország egzisztenciális fenyegetést jelent az európaiakra, tekintettel a különböző területeken folytatott tevékenységeire".

 

Példaként említette a francia elnök Oroszországnak"a lengyel határon tett lépéseit, a kibertámadásait valamennyi európai országban, az információk vagy a választási folyamatok manipulálását, például Romániában, a nukleáris doktrínájával való egyértelmű fenyegetéseket".

 

Miközben az oroszok és az amerikaiak Rijádban megállapodtak abban, hogy tárgyalókat neveznek ki az ukrajnai háború ügyében, a francia elnök telefonbeszélgetést folytatott Donald Trumppal.

 

Elmondása szerint emlékeztette az amerikai elnököt arra, hogy "mindenkinek az az aggodalma, hogy egy egyszerű tűzszünet semmiképpen sem oldaná meg a konfliktust".

 

"A közelmúlt történelme számunkra bebizonyította, hogy amikor csak tűzszünet van, azt Oroszország nem tartja tiszteletben" - jelenetette ki a francia elnök.

 

Hozzátette, hogy "tartós békéről nem lehet tárgyalni Ukrajna nélkül: semmit sem lehet tárgyalni anélkül, hogy az ukránok ne ülnének az asztalnál".

 

Véleménye szerint az európai szövetségeseknek képesnek kell lenniük arra, hogy álláspontjukat képviseljék, és hogy "megoldásokkal szolgáljanak" arra, hogy milyen "biztonsági garanciákat" tudnak nyújtani az ukránok védelmére.