A Budavár története sorozat elsőként megjelent kötete
2025. március 5. 11:00
Bemutatták kedden a Batthyány Lajos Alapítvány Budavár történetét ismertető sorozatának elsőként megjelent kötetét, amely az 1526-tól 1686-ig tartó török kor időszakát dolgozza fel.
A Budavár története – A török kor (1526-1686) című könyv a bemutatója napján Budapesten, a Lónyay-Hatvany Villában - MTI/Soós Lajos
A sorozat négy kötetből áll, a további három rész az 1526 előtti időszakot, az 1686 és 1848 közötti korszakot, és végül napjainkig bezárólag mutatja majd be Budavár történetet - mondta el Dezső Tamás, a Batthyány Lajos Alapítvány kuratóriumának elnöke az eseményen.
A Budapesti Történeti Múzeum szakmai közreműködésével, komoly szakmai háttérrel, akadémiai igényességgel megírt, gazdagon illusztrált kötet a nagyközönséghez és a szakmához egyaránt szól - hangsúlyozta.
Böröcz László, Budavár polgármestere köszöntőjében kiemelte: az I. kerület olyan hely, amely otthont ad épített örökségünk értékeinek, a magyar történelemnek, a nemzeti emlékezet velünk élő lenyomatának.
Hozzátette, együtt kell gondolkodni, hogyan tudjuk értékeinket megőrizni és továbbadni. Az önkormányzat elkötelezett abban, hogy támogassa a helyi történészeket, művészeket, kulturális szervezeteket, közösségeket, minden olyan kezdeményezést, amely Budavár örökségét erősíti.
Csorba László, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója elmondta: a török korhoz sajátos érzelmi viszonyunk van, mert a későbbi időszakokban annyi minden történt, sok minden rakódott rá, és ezáltal új értelmet, összefüggést kapott, amely képes a múltat átrajzolni.
A főigazgató kiemelte: a könyv képes a mozaikkockák összegzésére olyan nagyszerű kutatók révén, akik nemcsak a már megírt örökséget veszik át, hanem saját munkájukkal, tudásukkal hozzájárulnak a szintézis alkotásához. A Budavár története egy nagy történet, amelyet sok kis történet füzére alkot - tette hozzá.
A kötetet a szerzők, Papp Adrienn történész, régész, turkológus és Sudár Balázs történész, turkológus kerekasztal-beszélgetésen mutatta be Bakodi Péter, a Batthyány Lajos Alapítvány kommunikációs vezetője, a Budavár története könyvek sorozatszerkesztője moderálásával.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.