Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt a Miskolci Törvényszék két év hat hónap fogházbüntetésre és hét év építőipari tevékenységre kiterjedő eltiltásra ítélte a miskolci pinceomlásban érintett vállalkozót - közölte a törvényszék sajtóosztálya szerdán az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint, a vádlott 2022-ben megbízójával szóbeli szerződést kötött, amelyben egy miskolci pince bővítését és felújítását vállalta el. A kivitelezésre három dolgozóval szintén szóban állapodott meg, ám számukra nem biztosított megfelelő egyéni védőeszközöket, nem tartott munkavédelmi oktatást és a pincerészt sem látta el a kellő megtámasztásokkal.
A felsorolt mulasztások mellett, a kivitelezés megkezdése előtt a vádlott nem győződött meg az épület stabilitásáról és arról sem, hogy készült-e előzetes geológiai, hidrológiai és talajmechanikai vizsgálat. A vállalkozó kivitelezési, egészségvédelmi és biztonsági tervet sem készített, valamint a "leeső tárgyak elleni védelemről" sem gondoskodott - közölték.
A baleset napján a sértettek feladata a meglévő pinceág formai kialakítása volt. Vésés közben a pincefödém beomlott és a boltozatról leszakadó nagyméretű kőzetdarab maga alá temette a dolgozókat, akik a helyszínen meghaltak - olvasható a közleményben.
Mint írták, a vádlott mulasztásai közvetlen ok-okozati összefüggésben álltak a három sértett halálát okozó balesettel. A büntetés kiszabásakor a bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, megbánó magatartását és személyi körülményeit, ugyanakkor súlyosító körülmény volt a terhelt többszörös foglalkozási szabályszegése.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
