A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bartók Béla Művészeti Kara hétfőtől negyedik alkalommal rendezi meg a Bartók Béla Művészeti Napokat, amely a kar hagyományos komolyzenei fesztiválja - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A közlemény szerint az április 1-jéig tartó eseménysorozat idén Bartók Béla halálának nyolcvanadik évfordulója köré szerveződik, változatos programokkal, flashmobokkal, kamarazenei előadásokkal és nagyzenekari koncertekkel várják a közönséget.
A fesztivál nyitónapján a Klauzál téren a művészeti kar rézfúvós együttesének flashmobja indítja el a programsorozatot, majd az érdeklődők egy izgalmas zenetörténeti előadáson ismerhetik meg Rossini művészetét, este pedig fúvószenekari hangversenyt hallhat a közönség.
A rendezvénysorozat több napján is a kar hallgatói és oktatói viszik közel a komolyzenét a szegediekhez, ütőhangszeres- vagy hegedűművészek, rézfúvósok tűnnek föl a város különböző pontjain, a Dugonics téren, a Reök-palota erkélyén és az egyetemi könyvtár épületében, ahol rövid koncerteket adnak. Ezek a rendhagyó előadások nemcsak meglepetésszerűen bukkannak fel különböző helyszíneken, hanem egyben hívogatóként is szolgálnak a fesztivál többi eseményére.
Az esti koncerteken föllépnek a művészeti kar oktatói, a kar Szimfonikus zenekara, gálahangversenyt adnak a fafúvós növendékek, valamint a Nicosiai Egyetemen oktató Nicolas Constantinou zongoraművész is. A rendezvény zárásaként április 1-jén Claude Debussy műveiből álló koncertet hallhat a közönség, amely fuvola-, hárfás és brácsás darabokat is tartalmaz.
Március 26-án három intézmény összefogásában valósul meg egy közös koncert. A Király-König Péter Zeneiskola, a Gál Ferenc Egyetem Vántus István Zeneművészeti Szakgimnázium és az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar zongora tanszakának hallgatói közösen lépnek színpadra a Fricsay Ferenc hangversenyteremben. Ez az együttműködés jelentős mérföldkő a régió zenei életében, hiszen először hallhatja a közönség egy koncerten e három intézmény kiemelkedő tehetségeit.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
