A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bartók Béla Művészeti Kara hétfőtől negyedik alkalommal rendezi meg a Bartók Béla Művészeti Napokat, amely a kar hagyományos komolyzenei fesztiválja - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A közlemény szerint az április 1-jéig tartó eseménysorozat idén Bartók Béla halálának nyolcvanadik évfordulója köré szerveződik, változatos programokkal, flashmobokkal, kamarazenei előadásokkal és nagyzenekari koncertekkel várják a közönséget.
A fesztivál nyitónapján a Klauzál téren a művészeti kar rézfúvós együttesének flashmobja indítja el a programsorozatot, majd az érdeklődők egy izgalmas zenetörténeti előadáson ismerhetik meg Rossini művészetét, este pedig fúvószenekari hangversenyt hallhat a közönség.
A rendezvénysorozat több napján is a kar hallgatói és oktatói viszik közel a komolyzenét a szegediekhez, ütőhangszeres- vagy hegedűművészek, rézfúvósok tűnnek föl a város különböző pontjain, a Dugonics téren, a Reök-palota erkélyén és az egyetemi könyvtár épületében, ahol rövid koncerteket adnak. Ezek a rendhagyó előadások nemcsak meglepetésszerűen bukkannak fel különböző helyszíneken, hanem egyben hívogatóként is szolgálnak a fesztivál többi eseményére.
Az esti koncerteken föllépnek a művészeti kar oktatói, a kar Szimfonikus zenekara, gálahangversenyt adnak a fafúvós növendékek, valamint a Nicosiai Egyetemen oktató Nicolas Constantinou zongoraművész is. A rendezvény zárásaként április 1-jén Claude Debussy műveiből álló koncertet hallhat a közönség, amely fuvola-, hárfás és brácsás darabokat is tartalmaz.
Március 26-án három intézmény összefogásában valósul meg egy közös koncert. A Király-König Péter Zeneiskola, a Gál Ferenc Egyetem Vántus István Zeneművészeti Szakgimnázium és az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar zongora tanszakának hallgatói közösen lépnek színpadra a Fricsay Ferenc hangversenyteremben. Ez az együttműködés jelentős mérföldkő a régió zenei életében, hiszen először hallhatja a közönség egy koncerten e három intézmény kiemelkedő tehetségeit.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Amíg Németország, amely kirobbantotta az első világháborút 70 ezer négyzetkilométer területi veszteséget szenvedett el, Ausztria, amely megfogalmazta a hadüzenetet 40 ezer négyzetkilométert és a háborút ellenző Magyarország pedig 180 ezer négyzetkilométer területet vesztett.
"Ez a szellemiség kapcsolta egybe az egyházi közösséget, de ez a szellemiség kapcsolja össze a nemzetet is, tartja meg az országot, és mutat irányt, amikor az életre vezető utakat keressük: amikor gyermekeket nevelnek, földet művelnek, városokat építenek, könyvet írnak, és akkor is, amikor a hazát védelmezik" - fogalmazott a tárcavezető.
Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke szerint a kutatásban, a felfedezésben az innovációban jelenik meg leginkább a kielégíthetetlen vágy arra, hogy megismerjünk újabb és újabb dolgokat. „A világ legjobb hivatása a kutató és az innovátor, mert ez adja a legnagyobb biztosítékot arra, hogy a szellemi frissességeteket megőrizzétek"
- szólt a diákokhoz a HUN-REN elnöke.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
